E-business

Forrás

 A letölthető excel URL-je: 

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az internetet használó cégek információ vásárlásra fordított összegeinek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel, az elektronikus üzleti jellemzőik és üzleti információ vásárlásra fordított költségük alapján, hogy ezzel a vállalati döntéshozásban az információ költségösszetételének értékelését segítse.

A feladat előtörténete

E-business tevékenységet végző vállalkozások összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az elektronikus üzleti aktivitásuk jellemzőinek és üzleti információ vásárlására fordított költségeik alapján. A vizsgálat célja, hogy több cég (objektum) összehasonlításában bemutassa, mennyire arányosak az elektronikus üzlet aktivitását alkotó jellemzők az üzleti információ-szerzésre fordított költségekkel az egyes vállalatok között. Az információ megszerzésének költségét most kizárólag a digitális forrásból származó, megvásárolt információkra értjük, nem vesszük tehát figyelembe a barát, ismerős, értekezlet, konferencia információ forrásokat. Az információforrások körének leszűkítése azért indokolt, mert a digitális információ megvásárlását jól meg lehet ragadni, kevésbé megoldható azonban az előbb felsorolt forrásokon keresztül érkező információk „forintosítása”.

PhD kutatásomban felmerült az a kérdés, vajon mennyit költenek a kutatásban résztvevő válaszadók üzleti információszerzésre, azaz, mekkora jelentősége van az elektronikus üzleti tevékenységükben ennek a tényezőnek. Amennyiben jelentősége van, úgy ehhez mennyiben járulnak hozzá, milyen jelentősek az egyes információ-ráfordítással kapcsolatos jellemzők egy bizonyos vállalati körben végzett összehasonlításban. Az információ ráfordítás alatt értjük az információ vásárlása kapcsán felmerült költségeket.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Általánosságban nagy fejtörést eredményez a vállalatvezetőknek az, hogy vajon mennyi ráfordítást áldozzanak üzleti információszerzésre. Maga az elektronikus üzleti tevékenység (továbbiakban: e-business) magától értetődően alapvető erőforrásként használja fel az információt, azonban ennek mértéke pontosan nehezen mérhető. Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:

• A versenytársakhoz képest, az egyes vállalati jellemzők mentén milyen az információ ráfordításunk, mennyire arányos az egyes költségelemeket tekintve?

• A vállalati stratégiai döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes vállalati jellemzők (objektum attribútumok) a versenytárs vállalatokkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a vállalkozásunkra nézve. Azaz, azt szeretnénk megtudni, hogy az összehasonlításba bevont objektumok (cégek) az egyes attribútumaik (jellemzőik) alapján költséghatékonyan költenek-e az információra, vagy sem?

• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes attribútumok milyen súllyal, milyen arányt képviselnek az információ költségét tekintve, azaz 1 Ft információ ráfordításból hány % jut egy-egy attribútumra. Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt a vállalatközi összehasonlításban.

Ehhez a méréshez többféle módon közelíthetünk, többféle vállalati, tranzakciós jellemzőt is választhatunk az elemzéshez. Vizsgálatomba nem a technikai jellemzőket veszem be – hagyományosan az e-readiness kérdéskör elemeit tartalmazza -, mert maga az e-business tevékenységre jellemzőbb az elektronikusan lebonyolított tranzakciók aránya, mint mondjuk az Internet sebessége. Ezzel nem azt sugallom, vagy állítom, hogy ne lenne komoly szerepe az információ költség tervezés folyamatában, hanem most a többi alakító tényezőkre fókuszálok, nevezetesen: 1. cégjellemző, 2. vezető jellemző, 3. tranzakciós jellemzők. Az így besorolt jellemző közvetlenül, vagy közvetetten hatással vannak/lehetnek az információ ráfordításra. A következő objektum attribútumokat vettem a vizsgálatba:

• I. Internet használat első éve

• II. Vállalkozás mérete

• III. E-innovátor attitűd

• IV. Elektronikus értékesítés aránya

• V. Elektronikus beszerzés aránya

• Cél: Üzleti információ vásárlására fordított összeg

Az első, hogy melyik évben kapcsolódott a cég az Internetre. Ebben az összefüggésben az IKT technológiát – amelynek része az Internet - egyfajta technológiai innovációnak fogjuk fel. Az innováció adaptációjának egyik fontos ismérve az ún. első elfogadás, vagy első használat éve. Azzal a feltételezéssel élhetek, hogy amennyiben a cég tényleg lényegesnek tartja az információt, áldoz is rá, hiszen az információkat olyan e-business tevékenység céljából használja fel, ami elektronikus tranzakciókat is tartalmaz. Minél korábban bevezeti tehát egy cég az Internetet, annál inkább tartja lényegesnek az e-business tevékenységet is, a bevezetés koraisága tehát mutatója az IKT innováció korai elfogadásának, adaptációjának.

A cég mérete mindig együtt növekszik az e-business aktivitással is, már csak a méretből adódó belső és külső folyamatok adminisztrációja végett. A nagyobb méret nagyobb volumenű információ igénnyel jár együtt.

Az e-innovátor attitűd azért lehet lényeges eleme a vizsgálatnak, mivel az e-business tevékenységre döntő befolyást gyakorló személyek voltak a válaszadók, komoly tényezője az ehhez szükséges hozzáállás. Ez egy teljesen szubjektív, attitűd jellemző, amely adott esetben mellette, vagy ellene hat a tranzakciók elterjedésének a normál üzletmenetben. Maga a vezetői döntés itt a vizsgálat igazi tárgya, azaz az attitűd jellemző itt egyfajta elektronikus-nem elektronikus üzletvitel orientáltságot mér.

Az elektronikus tranzakciós jellemzők – beszerzés és értékesítés – a legkifejezőbbek a vizsgálatban. Ezek aránya, mértéke a cég összes beszerzéséhez és értékesítéséhez mérve mutatja, mennyire elkötelezett egy vállalkozás az e-business aktivitásban. Az aktivitás egyik alapvető eleme az ahhoz szükséges üzleti információ (marketing vagy logisztikai jellegű), amiért áldozatot hoz a haszon érdekében.

A cél jellemző. Az a legfontosabb ráfordítás, amelyet az előbbiekben részletezett, objektumok között összehasonlításra kerülő, objektum attribútumok tevékenységek hatékony, sikeres működésére fordít a vállalkozás. Ez maga az üzleti értékkel bíró információ. Ez kerül célkeresztbe, ezt szeretné minimalizálni a döntéshozó. Olcsóbban hatékonyabbat.

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan vállalkozás döntéshozói, akik lényegesnek tartja az üzleti információkat, költségvetést készítenek hozzá és mérik, mérlegelik annak arányát. Arra törekednek, hogy minél kevesebb információ költséggel minél nagyobb arányban bonyolítsanak e-business tranzakciókat. Az e-business tranzakciós információ ráfordítást minimalizálják.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Jelenleg az információ költséghatékonyságának mérésére a vállalkozások többsége nem fordít figyelmet. Nem igazán méri, használja az idevonatkozó mérési módszereket. A feladat és annak megoldása mintát próbál adni arra, hogy az e-business tevékenységet folytató vállalkozások a vizsgálatba bevont jellemzőket tekintve milyen eredményesek az információ költségtervezésében. Az egyes vizsgálati jellemzők mentén - törekedve a minél tisztább objektivitásra -, mennyire tekinthetőek a vizsgált objektum körben arányosnak, alul, vagy felülértékeltnek az információ ráfordításaik.

A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik vállalkozás információ ráfordítása a legjobb, leghatékonyabb a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes vállalati jellemző vizsgálatba való beválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (vállalkozások)

2. Attribútumok meghatározása ()

3. Az adatok összegyűjtése a minősítő kérdőívekből értékoszlopos struktúrában.

4. Pivot tábla elkészítése.

5. Helyezés tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

6. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése, lépcsők beállítása (korlátozó feltételek megadása)

9. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

10. Érzékenység és fontosság vizsgálatok az egyes attribútumok esetében (átlag és szórás)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: • 70% fölött: „megfelel” (előnyt élveznek a kiválasztásnál) • 41 – 70%: „elfogadható” (céget nyilvántartják az MSZK-ban, de fejlesztésre ösztönzik a céget) • 40% alatt: „nem felel meg” (az MSZK-ból törölni kell, ha nem mutat hajlandóságot a fejlesztésre).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az összes szempontot figyelembe véve, megállapítható, hogy a vizsgált cégek közül egy cég teljesítménye felel meg a vállalat műszaki beszállítóival szemben támasztott követelményeknek. 4 cég minősítési eredménye elmarad az elvárttól, egy cégnek pedig a kizárása javasolt a jövőbeni foglalkoztatásból.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A minősítési rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy egy szállító kiválasztásánál az minősítési eredmények birtokában objektívabb döntést tudjunk meghozni. Azonban ha felhasználó a saját szempontrendszerét helyezi előtérbe, akkor a továbbfejlesztett rendszer erre is alternatívát kínál.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

HA a minősítés során a vizsgált cég 40% alatt teljesített, ÉS nem tett lépéseket a tevékenységének javítására, AKKOR a céggel meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált dokumentum: Badinszky Péter PhD értekezés