GM3:010

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Összehasonlítás, a kiválasztott önkormányzatokon kevés/sok a képviselők száma a feladatok ellátására.

A feladat előtörténete

Elemzésemmel azt kívánom vizsgálni, hogy az adott önkormányzatokon vajon elegen avagy kevesen dolgoznak-e az adott feladatok ellátására. Azaz, hogy érdemes-e az önkormányzatoknak annyi embert foglalkoztatniuk / vagy esetleg túl sok alkalmazott van túl kevés feladatra, tehát az önkormányzat akár elbocsájtást is kilátásba helyezhet.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Önkormányzatok összehasonlítása több tulajdonság figyelembe vételével hagyományos elemzéssel nem lehetséges. Az elkészített elemzés arra szolgál, hogy a különböző feltételeket figyelembe véve (egy főre vetítve) kiválasszuk az önkormányzatok számára leginkább racionális/kedvező megoldást. Jelenleg ugyanis nem lehet teljes biztonsággal megmondani, hogy a képviselők száma kevés, elég avagy sok.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az adatvagyon önkormányzatok többféle adatait (bevételeit, kiadásait, népesség stb...) tartalmazza. Igyekeztem egymástól eltérő önkormányzati értékeket vizsgálni. Az eltérés alatt gondolok népességbeli, területi eltérésre. Olyan önkörmányzatokat ahol nagyjából azonos számú "feladatmennyiség" van de mégis ezen eltérések miatt más-más optimális értékeket kapunk. A táblázat mérete = 9(sor)*10(oszlop)-es Az elemzésbe azért ezen attribútumok kerültek be mert, ezekben találhatóak olyan adatok amelyekre lehet elemzést építeni. Megmutatják a bevételeket, kiadásokat stb..., azaz olyan információkhoz juttatják az avatatlan olvasót amik alapján el tudja dönteni, hogy az elemzés végeredménye valójában jogos-e. Gondolok itt arra, hogy ha egy önkormányzatnak csak kevés kiadása van (mert teszem azt kevés lelket számláló település) akkor miért tart x+y számú képviselőt.

• X= optimális képviselő szám

• Y= optimális feletti rész

Objektumok (sorok)

Önkormányzatok* Azért ezen önkormányzatokat választottam, mert itt egymástól eltérő népességszám valamint eltérő területi nagyságok vannak. Ami egy egymással való összehasonlítást is megenged, valamint így egymástól jól eltérő adatokat kaphatunk.

• Kosd

• Legénd

• Nógrádsáp

• Nógrád

• Nőtincs

• Ősagárd

• Penc

• Pusztaberk

• Rétság

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Adott önkormányzat legfontosabb tulajdonságai.

• A helyi önkormányzat kiadásai összesen ( B oszlop)

• A helyi önkormányzatok által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások ( C oszlop)

• A helyi önkormányzatok folyó (működési) költségei (D oszlop)

• A helyi önkormányzat helyi adóbevételei ( E oszlop)

• A helyi önkormányzat Hitelbevételei (F oszlop)

• A helyi önkormányzat Saját folyó bevételei (G oszlop)

• A helyi önkormányzat tárgyévi bevételei (H oszlop)

• A helyi önkormányzat Regisztrált munkanélküliek száma összesen (I oszlop)

Képviselők száma (J oszlop), valamint kiegészítő adatként a népesség (L oszlop).

Első oszlopnál 1 mert: Minél kisebb az önkormányzat kiadása annál több pénz marad amelyet fordíthat egy újabb képviselő felvételére aki esetleges más felmerülő feladatokat lát el. (pl.: EU-s és hazai pályázatok felkutatása, pályázati anyag megírása-->ami növeli az önkormányzatok aktív tőkéjét)

Második oszlopnál 0 mert: minél több szociális juttatást nyújt, annál több képviselő kell a felmerülő feladatok ellátására

Harmadik oszlopnál 1 mert: minél kisebbek a működési költségek annál több képviselő költségét lehet finanszírozni, akik további feladatokat tudnak ellátni.

Negyedik oszlopnál 0 mert: minél kevesebb a bevétel annál kevesebb pénz fordítható alkalmazottak finanszírozására.

Ötödik oszlopnál 1 mert: minél kisebb a hitelállománya annál több képviselőt tud foglalkoztatni.

Hatodik oszlopnál 0 mert: minél több a folyó bevétele, annál jobban kitudja fizetni még akár a nélkülözhető munkatársakat is.

Hetedik oszlop 0 mert: minél több a tárgyévi bevétele annál több a szabad, alkalmazottakra felhasználható tőkéje

Nyolcadik oszlop 1 mert: minél kevesebb a munkanélküli, a képviselők annál több egyéb feladatot tudnak ellátni. Valamint azért nem indokolt ezen vizsgálati szempontban kevés képviselőt foglalkoztatni a kevés munkanélküliek függvényében, hiszen így a nem foglalkoztatott képviselők is munkanélkülivé válhatnak, ami generálja hogy újabb képviselőt vegyen fel az önkormányzat.

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgált önkormányzatok.

I.

Egy önkormányzatnak korlátozott bevételi forrás áll a rendelkezésére. Ezk a következőek lehetnek:

• 1. önkormányzati tulajdonban lévő lakások bérbeadásából származó bevétel

• 2. helyi iparűzési adó (melnyek mértékét - bizonyos határok között- az adott önkormányzat szabja meg)

• 3. önkormányzat saját vállalkozásából származó bevételek

• 4. az állam által adott pénz az adott önkormáynzat működésére, a település fenntartására vonatkozóan

II.

Ezekből jól leolvasható, hogy bármely önkormányzatot is vizsgáljuk elmondható, hogy igen szűkösek a bevételei míg ezzel szemben a kiadások ige sokrétűek és szerteágazóak. Tehát ha van olyan elemzés amely a költségek csökkentésére irányúl. (Jelen esetben azon képviselőkre akiknek úgymond nincs munkafeladatuk). Akkor minden féle képpen érdemes egy ilyen elemzésre áldozni, ha azzal hosszútávon sokat takaríthat meg.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés végén választ kapunk arra, hogy mennyi az ideális képviselő szám az adott önkormányzatokon felmerülő feladatok optimális ellátására. Amiből következhet az is, hogy az adott "fölösleges" képviselő fizetését esetleg másra is lehet fordítani, így a pénz hasznossága nő.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• 1.lépés: Meglevő adatbázis.

• 2.lépés: Rangsor kialakítása, SORSZÁM függvény segítségével.

• 3.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára

• 4.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél

• 5.lépés: SOLVER futtatása

• 6.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével

• 7.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel

• 8.lépés: Hasonlóságelemzési modul alkalmazása.

• 9.lépés: COCO-STD futtatása.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az offline elemzés lefuttatásából megállapítható, hogy a vizsgált önkormányzatok mindegyikénél pont annyi képviselő dolgozik mint amennyi a felmerülő feladatok optimális elvégzéséhez kell. Az online elemzés eredményében viszont már megfigyelhetőek eltérések. Vannak önkormányzatok ahol pont annyi képviselő mint amennyi kell(Kosd,Legénd, Nógrád, Ősagárd, Pusztaberk, Rétság), de van ahol kevesebben dolgoznak mint amennyi képviselőre szükség volna (Nógrádsáp), és van olyan önkormányzat ahol több képviselőt foglalkoztatnak mint amennyire tényleges szükség lenne (Nőtincs, Penc).

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Amennyiben az önkormányzatok racionálisan akarnak dönteni, akkor a vizsgálat alapján el kell bocsájtania az ideális képviselő szám feletti részt, valamint ha az optimálisnál kevesebb képviselő van akkor érdemes felvenni újabb képviselőt/képviselőket. Jól lehet a valóságban az önkormányzatnak nincs hatásköre dönteni arról, hogy hány képviselő tevékenykedhet a testületben. Ebből következik, hogy azt az ajánlást tenném, hogy amennyiben az optimális szám feletti képviselő van az önkormányzaton, akkor esetleg tehetne a polgármester javaslatot az arra illetékes személy(ek)nél, hogy a "felesleges" képviselőket távolítsák el állásukból és optimalizalják a képviselőszámot. Én ezt az ajánlást tenném a polgármesterek irányába.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Vannak olyan települések ahol az elemzés szerint pont annyian dolgoznak mint amennyinek kell (Kosd,Legénd, Nógrád, Ősagárd, Pusztaberki, Rétság). Van ahol több és van ahol kevesebb képviselő van jelen mint amennyi szükséges. A vita alapját képezheti, hogy vajon a valóságban megállapított képviselő szám megítélés mennyire reális. "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. § c) pont szerint a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 5000 lakosig 6 fő." (Forrás: http://felsopakony.hu/hirek/?id=360) Ebből következtethető, hogy a képviselő számot a lakosság méretéhez igazítják. Ez felvet néhány kérdést mint például, hogy egy ezer fős településen ugyanannyi képviselőre van e szükség mint egy 4000 fős településen. A népességen kívül szerintem van még néhány nézőpont amit figyelembe lehetne venni. A teljesség igénye nélkül: az adott településen lévő közintézmények (iskola, fogorvosi rendelő,háziorvosi rendelő, patikák száma stb...) Az adott település infrastruktúrája, fejlettsége. Mennyire vonzza szolgáltatásaival a turistákat, mert például ha turista kedvelt hely akkor nyilván több szolgáltatást nyújt a település amiket ellenőrizni kell - ehhez is emberre van szükség - valamint fontos az adott település aktivitása is. Mivel ha a vezetés fejleszteni szeretné a települést akkor ahhoz pályázatokat kell felderíteni és írni. Összegzésként elmondható, hogy a megfelelő képviselőszám megállapítása összetett folyamat, mindazon által a több képviselő több költség, így meg kell határozni egy tényezőt - népesség - ami alapján megállapítható lehet a képviselőszám.