Befektetesek

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Mat (vitalap | szerkesztései) 2012. június 17., 23:00-kor történt szerkesztése után volt.

Tartalomjegyzék [elrejtés]


   1 Forrás http://miau.gau.hu/oktatas/2012tavasz/penzvilag.xlsx
   2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Háztartások pénzügyi megtakarítási Magyaroszágon az elmúlt 20 évben

   3 A feladat előtörténete

A megtakarítási hajlandóságot mi befolyásolja? Csak az aktuális jövedelem, vagy a hosszú távú jövedelmi várakozások? A Friedmann-féle „Permanens Jövedelem Hipotézis” szerint a megtakarítási ráta a vagyon jelenlegi és jövőbeni várható reálértékén alapul.

   4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Összesített alapadatok: A táblázat valamilyen szinten alkalmas arra, hogy megmutassa mennyire volt sikeres az elmúlt években és jelenleg is folyó kampánysorozat a befektetések területén.

  • Indoklás: Hasonlóságelemzést választottam a feladatom megoldásához, mivel a kiválasztott mutatószámokra támaszkodva az értékelésre váró befektetéseket egymáshoz képest olyan módon rangsorolja, hogy egyben kísérletet tegyen annak bizonyítására, hogy létezik-e olyan pontozás és súlyozás, melyek alkalmazása esetén minden egyes befektetés közel egyforma emelkedést mutat.
  • Önkritika: A vizsgálat célja, hogy van-e értelme dinamikus előnyösségi profilokat feltárnia dinamikus döntéshozatal támogatására, illetve képesek vagyunk-e a piacvezetési stratégiaváltások felismerésére.
   5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
      5.1 Objektumok (sorok)
       5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ideális helyzet: egyet MS Office Excel táblázatban legyen látható a tényleges befektetések és a kumulált értékük. Valóság: Ahhoz, hogy az igényelt táblázat adatait megkapjuk irracionálisan nagy adatbázisra volt szükségünk, több ablak megnyitására volt szükség az interneten.

  • Objektumok (sorok)
  • Időszak: 1990-2011-ig
  • Indoklás: ezeket az adatokat vizsgáltam meg
  • Attribútumok (X,Y oszlopok)

Készpénz (mrd Ft), Folyószámla betétek (mrd Ft),Egyéb betétek (mrd Ft),Rövid lejáratú értékpapírok (mrd Ft), Hosszú lejáratú értékpapírok (mrd Ft), Pénzügyi derivatívák (mrd Ft), Tőzsdei részvények(mrd Ft), Nem tőzsdei részvények (mrd Ft), Üzletrészek (mrd Ft), Befektetési jegyek (mrd Ft),Nyugdíjpénztári díjtartalékok (mrd Ft), Nem életbiztosítási díjtartalékok (mrd Ft),Deviza készpénz (mrd Ft), Devizabetétek (mrd Ft), Deviza értékpapírok (derivatívák nélkül) (mrd Ft), Külföldi bankokban elhelyezett betétek (mrd Ft), Nem pénzügyi vállalatok értépapírjai (mrd Ft), Egyéb monetáris intézmények értékpapírjai (mrd Ft), Központi kormányzat által kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok (mrd Ft), Központi kormányzat által kibocsátott hoszzú lejáratú értékpapírok (mrd Ft), Kárpótlási jegy (mrd Ft), Nyugdíjpénztári díjtartalékból magánnyugdíjpénztári díjtartalék (mrd Ft), Életbiztosítási díjtartalékok (mrd Ft)

  • Indoklás: Ezeket a befektetéseket vizsgáltam meg.


   6 A feladat által érintett célcsoportok
  • Magyarország háztartásai
  • Marketinggel foglalkozó szakemberek
  • Gazdaságpolitikai intézményrendszerek
   7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A statisztikai információk feldolgozása és az uralkodó elméletek feltételezéseinek összevetése után nyílik lehetőség a megállapítások levonására, az értékelésre. Rá kívánok mutatni, hogy lehetséges egy kis nyitott gazdaságban a pénzügyi rendszer egyes elemeit úgy alakítani, hogy gazdasági és társadalmi célokat egyaránt szolgálhasson olyan módon, hogy nemcsak a gazdasági értelemben vett jólét nő.

   8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Alapadatok munkalap

  • A oszlop : a vizsgált időszak adatait mutatja negyedéves bontásban, illetve év összesítéssel
  • 2. sor a vizsgálandó befektetések megnevezését tartalmazza
  • 3-6. sor a negyedéves adatokat tartalmazza
  • 7. sor az éves összesítést és ez folyamatosan követi egymást egészen a 112. sorig

Összesített alapadatok munkalap

  • direkt és inverz OAM az adatokat olyan formátumba forgatása, hogy a COCO program segítségével folytatni tudjuk az elemzést.

COCO Y0 DIREKT munkalap

  • Szuboptimális modell konstans alkalmazása
  • x105:z105 = a becslések összege egyenlő a tények összegével
  • AC oszlop (hiteles vagy hiteltelen): összes hitelteles

COCO YO DIREKT V2 munkalap

  • optimális modell konstans
  • sárga cellák: Az 1990-es években a háztartások bevételeinek bizonytalansága ösztönözte a

megtakarításokat.

  • zöld cellák: a 90-es évek első felében egyre népszerűbbé váltak a nem részvény értékpapírok a

háztartások pénzügyi eszközei között.

  • piros cellák: A munkaerő piaci helyzet bizonytalansága átértékelte a jövedelmek alakulását, ez hatással van

a háztartások egy főre jutó jövedelmeinek alakulására. A diszkrecionális jövedelemhányad csökkenése csökkenti egyben a háztartások megtakarítási képességét.

  • X104:z104= a becslések összege egyenlő a tények összegével
  • AC oszlop (hiteles vagy hiteltelen): AC104 cella =hiteles

View munkalap

  • COCO Y0 DIREKT V2 munkalap Delta/Tény oszlop (AB oszlop) adatait tükrözi

Best of munkalap

  • Ábra és kimutatás-diagram a View munkalap alapján
   9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)


A háztartások pénzügyi eszközeinek növekedése a 90-es évek elejétől folyamatos. A 90-es évek közepéig a pénzügyi eszközök változásai alapvetően tranzakciókból adódtak. Ez a helyzet a későbbiekben megváltozott, az átértékelődési hatások szintén jelentős mértékben befolyásolták az egyes időszakokban a pénzügyi eszközök értékét. Ez a módosulás alapvetően a háztartások pénzügyi eszközeinek szerkezeti változásának eredménye. A háztartások birtokában megnőtt azoknak a pénzügyi eszközöknek az aránya, amelyek a piaci hatásokra átértékelődnek, sőt átértékelődésük jelentős lehet. Az arányeltolódás a bemutatott instrumentumok, intézmények megjelenéséhez köthető.

   10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)


A rendelkezésre álló magyar statisztikai adatok is arra engednek következtetni, hogy a magyar megtakarítási döntések sem a várt racionális alapokon nyugszanak. A háztartások nem ismerik pontosan az instrumentumokat, nincsenek megfelelő információk birtokában, nem tudják az instrumentumok kockázatát felmérni. A háztartási szektor nettó finanszírozási képességének csökkenése gazdasági problémaként jelentkezik. A vállalkozási szektor, az államháztartás finanszírozása nem oldható meg a magyar gazdaságon belüli forrásból. Ugyanakkor ez a jelenség hosszabb távon társadalmi problémákhoz is vezethet. A demográfiai folyamatok, az alacsonyabb jövedelműek öngondoskodási képességének romlása szociális feszültségek kialakulását vetíti előre.


   11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)


Minél nagyobb az államháztartás deficitje, annál inkább nőnek a magán-megtakarítások, mivel a háztartások (és a vállalatok) a magas állami deficit miatt jövőbeni adóemelésre számítanak: a nagy államháztartási hiány a negatív várakozásokon keresztül növeli a magánszektor megtakarítási hajlandóságát. Íly módon az állami deficit kedvezőtlen hatását a magán-megtakarítások emelkedése semlegesíti, vagy legalábbis mérsékli. Az uralkodó elméletek pénzügyi megtakarításokra vonatkozó feltevései nem igazolódnak vissza a magyar tényadatokból. Ennek megállapításán túl rámutattam, hogy a jelen intézményrendszerében találhatók olyan intézményi elemek, amelyek más megközelítések érvényesítését tehetik lehetővé. Az utóbbi húsz esztendő válságai, elsősorban a 2006-ban kirobbant válság, arra utalnak, hogy a rendelkezésre álló gazdaságpolitikai eszköztár nem működik.


   13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok


Következő lépésként, érdemes lehet a pénzügyi eszközök GDP-hez viszonyított változásának vizsgálatát végezni.