Kritikusszulo
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 Személyes kötődés
- 5 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A kritikus férfiak
A férfiaknál jelentkező kritikus szülő én-állapot gyakoriságának vizsgálata
A feladat előtörténete
Személyes kötődés
Az általam kiválasztott téma a szakdolgozatom (melynek során az összes én-állapot eloszlását megvizsgáltam, férfiak és nők között) egy kis része csupán. Választásom azért esett erre a szegmensre, mert ez volt az egyik olyan hipotézis, ami megcáfolódott. Az eredeti hipotézis szerint a nők többször használják a kritikus szülő én-állapotot, ennek ellenére a kutatásom azt bizonyította, hogy a férfiak vannak többször ezen én-állapotban. Annak tudatában, hogy a férfiak inkább problémamegoldóak, érdekes eredménynek mutatkozik kritikusságuk, mely véleményem szerint többször is gátat szabhat a problémamegoldásnak.
Szakertoi javaslatok
A férfiak én-állapotának vizsgálata és a kapott eredmények kihatással vannak és felhasználhatóak az emberi kapcsolatok jobbá tételére, a könnyebb, harmónikusabb együttélésre
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Abban az esetben ha sosem találkoztam volna a tantárgy keretén belül felkínált hasonlóságelemzéssel, akkor a kapott eredményekből számoltam volna átlagot. Megfigyeltem volna, hogy a lányokhoz képest milyen eredményeket kaptak a férfiak, milyen adatok állnak rendelkezésemre. Az adatokat ugyanúgy, ahogy azt ebben az esetben is tettem, anonim módon, tetszőlegesen választottam volna ki, magyarul ugyanúgy 10 darab fiút és 10 darab lányt. Az egyes én-üzenetekre kapott válaszokat átlagoltam volna, majd ezeket az átlagokat összehasonlítottam volna.
Ha egy fiú 8 kritikus szülő én-állapot állításra 4, 25-ös átlagot ért el, míg egy lány csak 3,125-öt (ugyanarról a 8 állításról beszélünk), akkor ez azt erősíti, hogy valóban a fiúk használják többször ezt az én-állapotot a sztereotípia és a társadalmi szokások ellenére is.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
Nehézésg volt számomra, mikor a mértékegység beazonosításánál, hogy mivel emberi válaszok érkeztek, amik belső motiváció alapján mutattak egy számot 1 és 5 között, ezért nem nagyon lehetett mértékegységet megadni.
Az OAM során tetszőlegesen 10 fiú és 10 lány lett kiválasztva az előzőleg végzett átfogó kutatásból. A tesztet kizárólag egy korosztályból (19-25), 170 lány és 70 töltötte ki. A kitöltök midnegyike a nagy teszt során 48 állítást pontozott 1-5-ös skálán, az OAM-ban egy én-álapot kérdéseit vettem ki, vagyis 8-at és ezek adatvagyonát használtam fel.
Az OAM Objektumai, vagyis sorai az a 10-10 fiú és lány, akik kitöltötték a tesztet, az Attribútumok, vagyis az X,Y oszlopok pedig a 8 állítás, valamit az egy fő kérdésünk.
Egy Attribútum során az illető mennél magasabb választ adott, vagyis pl 5-öt, annál jobban igaznak véli saját magára az adott állítást.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat kizárólag egyetemista korú fiúkat és lányokat vizsgál. Ennek oka, hogy a felnövekvő generáció tagjainak pontosabban lássuk helyzetét és fejleszteni tudjuk azon kompetenciáit, amik, mint már említettem, könnyebbé, teljesebbé teszik az életünket.
Véleményem szerint a végeredmény az egész társadalom számára hasznos információval szolgál. Úgy gondolom továbbá, hogy olyan rossz szokások vetkőzhetők le az ember jobb megismerésével, amelyek alapjában rontják az emberi kapcsolatokat.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Úgy vélem, munkám értékes információként szolgálhat különféle tudományágak, valamint a hétköznapi emberek számára egyaránt. Ennek fényében az általam most felvázolt ár igen csekély, döntésemet azzal indokolom, hogy nem áll mögöttem akkora szakmai tapasztalat, valamint nem rendelkezem kellő mértékű referenciával ezen a téren.
Best Practice tervezett hasznosság: 15000 Ft
Ráfordított idő: 8 óra (a teljes kutatást is beleszámolva) 1000.- / óra
Adatok értéke : 7000 Ft
COCO elemzés:
Ráfordított idő: 8 óra / 1000/ óra
Adatok értéke: 14000 Ft (az adatok pontossága, valamint jobban felhasználhatósága miatt az ár megduplázódik)
Várható hasznosság: 22 ezer Ft
Összesen 7000 Ft különbség mutatkozik meg a COCO elemzés javára.
Úgy vélem a COCO elemzés jóval pontosabb és szemléltetőbb példát nyújt, a kutatások során jobban fel lehet használni.
Saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
20 Objektumot választottam, mindegyikük anonim személy, csak annyi tudható róluk, hogy mindannyian vagy fiuk vagy lányok, továbbá, hogy életkoruk 19 és 25 éves kor közé tehető. A kiválasztás döntésénél nem vezérelt egyéb ok, minthogy a létszám mindkét nemnél meglegyen, valamint, hogy válaszoltak a 8 állításra.
Ők helyezkedtek el a sorokban.
Az Attribútumok az oszlopokban helyezkednek el. Azért ezeket az attribútumokat választottam, mert ez az a nyolc állítás, ami a kritikus szülő én-állapotra vonatkozik, vagyis ami által fel tudjuk mérni a helyzetet.
Az adatbázist online kérdőív (Google Drive) segítségével vettem fel
Rangsor: A COCO valamint a saját elemzésem szerinti rangsor megmutatja, hogy kik azok a férfiak, akik erősítik azt a meglepő eredményt a nőkkel szemben, miszerint valóban gyakrabban fordul elő a kritikus szülő én-állapot ennél a nemnél.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az állítások vizsgálatánál láthatjuk, hogy az adott személyek akik válaszoltak a 8 kérdésre, milyen átlagot értek el, erősítvén ezzel egy-egy tbáort.
Míg a fiúk 6 esetben értek elé nagyobb pontszámot, a lányok csupán 3-szor értek el magasabb értéket.
A fennmaradó egynél az eredméány egyenlő.