Dél-alföldi régió járásai
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A Dél-alföldi régió járásai fejlettségének megállapítása
A feladat előtörténete
2013. január 1-jétől hazánkban ismét felállt a járási rendszer. Diplomadolgozatomban egy település marketingtevékenységét vizsgálom a helyi lakosság szemszögéből. Feladatomul azt tűztem ki, hogy a Dél-alföldi régió járásait hasonlítom össze fejlettségük alapján annak érdekében, hogy megállapíthassam, melyik járási körzet a legvonzóbb a lakosok számára, melyik körzet lehet a fiatalok számára a leginkább vonzó lakóhely.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A járások rangsorolásához alkalmazott ösztönös módszer esetén az a járás kerül az előkelőbb helyre, amelyik a tulajdonságok többségénél a legjobb helyen szerepel. Az így kapott sorrend az "Eredmények" lapon található, melyeket az "Alapadatok" munkalapon található adatok alapján (N37-63) állítottam fel, és amely a következő:
1. Szegedi járás
2. Kecskeméti járás
3. Hódmezővásárhelyi járás
4. Mórahalmi járás
5. Kiskőrösi járás
6. Gyulai járás
7. Orosházi járás - Csongrádi járás
8. Békéscsabai járás
9. Kunszentmiklósi járás
10. Kisteleki járás
11. Kiskunhalasi járás
12. Tiszakécskei járás
13. Szentesi járás
14. Békési járás
15. Kiskunfélegyházi járás
16. Szarvasi járás
17. Gyomaendrődi járás
18. Makói járás
19. Bajai járás - Jánoshalmi járás
20. Kalocsai járás
21. Kiskunmajsai járás
22. Szeghalmi járás
23. Mezőkovácsházi járás
24. Bácsalmási járás
25. Sarkadi járás
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A felhasznált adatokat a Járások információs portáljáról gyűjtöttem, ahol a legtöbb esetben 2011. évi adatok alapján jellemezték hazánk járásait.
Objektumok (sorok)
Bácsalmási járás
Bajai járás
Jánoshalmi járás
Kalocsai járás
Kecskeméti járás
Kiskőrösi járás
Kiskunfélegyházi járás
Kiskunhalasi járás
Kiskunmajsai járás
Kunszentmiklósi járás
Tiszakécskei járás
Békési járás
Békéscsabai járás
Gyomaendrődi járás
Gyulai járás
Mezőkovácsházi járás
Orosházi járás
Sarkadi járás
Szarvasi járás
Szeghalmi járás
Csongrádi járás
Hódmezővásárhelyi járás
Kisteleki járás
Makói járás
Mórahalmi járás
Szegedi járás
Szentesi járás
Attribútumok (X, Y oszlopok)
X oszlopok
- Járáshoz tartozó települések (db)
Az adott járáshoz tartozó települések számát jelenti 2013-as adatok alapján. Az attribútum iránya 0, vagyis minél több település tartozik az adott járáshoz, annál vonzóbb az adott járási régió, hiszen így több választási lehetőségük van a fiataloknak lakhelyük kiválasztásakor.
- Népsűrűség (fő/km2)
A járás népsűrűségét tartalmazza 2011-es adatok alapján. Az attribútum iránya 0, azaz minél nagyobb a népsűrűség, annál vonzóbb az adott járási körzet, feltételezve, hogy a fiatalok olyan helyre szeretnének költözni, ahol nagyobb a népesség aránya.
- Nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességből (%)
A járások munkanélküliek arányát jelenti a munkavállalási korúakhoz képest, 2011-es adatok alapján. Iránya 1, mivel a munkanélküliek magas aránya kevésbé vonzó egy fiatal számára, feltételezve, hogy olyan helyre szeretne költözni, ahol egyszerűbb munkahelyet találni.
- Egy adófizetőre jutó SZJA alapot képező jövedelem (Ft/ezer fő)
A járáson belül egy adófizetőre eső jövedelem mértékét jelenti, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, mivel minél nagyobb az egy főre eső jövedelem, annál gazdagabb lehet az adott járás.
- Nyugdíj ellátásban részesülők aránya ezer lakosra (fő/ezer lakos)
A járás lakosságában 1000 főre jutó nyugdíj ellátásban részesülők aránya, 2011-es adatok alapján. Iránya 1, mert minél több a nyugdíjas az adott térségben, annál inkább jellemzi az elöregedés a településeket.
- Rendszeres szociális segélyben részesülők száma ezer lakosra (fő/ezer lakos)
A járás lakosságában 1000 főre eső rendszeres szociális segélyben részesülők aránya, 2011-es adatok alapján. Iránya szintén 1, mivel minél több a szociális segélyben részesülők száma, annál nagyobb a probléma az adott térségben. Probléma alatt értem azt, hogy az adott járásban nagy arányú az olyan nem foglalkoztatottak száma, akiknek saját maguk vagy családjuk megélhetése más módon nem biztosított.
- Óvodával rendelkező települések aránya (%)
A járás településeinek óvodával való ellátottságát jelenti, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, mivel egy település fejlettségét nagyban befolyásolja, hogy rendelkezik-e saját óvodával.
- Általános iskolával rendelkező települések aránya (%)
A járás településeinek általános iskolával való rendelkezését jelenti, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, a fentebb említett ok miatt.
- Középiskolával rendelkező települések aránya (%)
A járás településeinek középiskolával való ellátottságát jelenti, 2011-es adatok alapján. Iránya szintén 0, a fentebb említett ok miatt.
- Regisztrált vállalkozások száma ezer lakosra (db/ezer lakos)
A járás településein regisztrált vállalkozások ezer lakosra vetítve, 2011-es adatok alapján. Iránya 0, mivel minél több vállalkozás van egy járáson belül, annál vonzóbb lehet.
Y oszlop
Az Y értéke vizsgálatomban konstans, mivel a járások sorrendjét szeretném megkapni.
A feladat által érintett célcsoportok
Feladatom megoldása hasznos lehet:
- a fiataloknak, akik a régióban történő letelepedést fontolgatják,
- a járási hivataloknak, valamint
- a helyi önkormányzatoknak.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Ösztönös megoldás
- Az adatokhoz való hozzájutás ingyenes (jaras.info.hu, KSH).
- Az elemzéshez szükséges program (Excel) ingyenes.
- Munkaidő: 3 óra.
- Munkadíj: 2.500 Ft/óra.
- Összes költség: 3 x 2500= 7.500 Ft.
- Piaci érték: 13.000 Ft. Várhatóan ennyién lehet értékesíteni az eredményeket.
A tananyag szerinti megoldás
- Az adatokhoz való hozzájutás ingyenes (jaras.info.hu, KSH).
- Az elemzéshez szükséges programok (Excel, COCO) ingyenesek.
- Munkaidő: 1 óra.
- Munkadíj: 2.500 Ft/óra.
- Összes költség: 1 x 2500= 2.500 Ft.
- Piaci érték: 22.000 Ft. Várhatóan ennyiért lehet majd értékesíteni az eredményeket.
A két megoldás között fennálló hasznosság-különbözet
- Költségkülönbözet: 7500-2500= 5.000 Ft. A tananyag szerinti megoldás 5.000 Ft-tal olcsóbb.
- A megoldások értékkülönbözete: 22000-13000= 9.000 Ft. A tananyag szerinti megoldás 9.000 Ft-tal többet ér.
- Összes különbözet: 14.000 Ft, vagyis a tananyag szerinti megoldás ennyivel ér többet.
Az elemzés leginkább az önkormányzatok, illetve a járási központok számára lehet hasznos, hiszen az eredmények alapján könnyen megállapítható, hogy melyik járás a legnagyobb versenytárs, és mennyit kell fejlődni ahhoz, hogy az adott járás ne veszítse el vonzerejét.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
"Alapadatok" munkalap
Ezen a munkalapon rögzítettem táblázatos formában az alapadatokat. A Dél-alföldi régió 27 járásának 10 tulajdonság szerinti adatait rögzítettem (A6-L33), majd meghatároztam az irányokat (1. sor). A "Sorszám" függvény segítségével az A36-L63 területen az egyes tulajdonságok alapján meghatároztam a járások sorrendjét, az Y változót nem rangsoroltam. Ezen a munkalapon található a városok közötti sorrendek inverze is (A68-L95).
"Direkt" munkalap
Az "Alapadatok" munkalap A36-L63 részén kapott adatokat a MY-X alkalmazás COCO Y0 moduljának segítségével lefuttattam, majd az itt kapott 5 táblázatot erre a munkalapra másoltam be.
- Az első táblázat maga a sorrendi tábla, melyekre a futtatást elvégeztem.
- A második és a harmadik tábla a lépcsőket tartalmazza.
- A 4. táblázat a COCO tábla, melynek "Tény+0" oszlopa, ahol az "Alapadatok" "Y" értékei szerepelnek. A "Becslés" oszlop a COCO által számított adatokat tartalmazza. A "Tény+0" és a "Becslés" oszlopok különbsége a "Delta". Létrehoztam a Q oszlopban egy "Ellenőrzés" oszlopot, mely azt mutatja, hogy a "Direkt" munkalap delta értékei mennyiben térnek el az "Inverz" munkalap delta értékeitől. Ha ennek a két értéknek a szorzata nagyobb 0-nál, akkor az eredmény nem hiteles, vagyis a járásról kapott érték nem értékelhető. Vizsgálatomban a következő járások értékei bizonyultak hiteltelennek:
Jánoshalmi járás
Kisteleki járás
Szentesi járás
Bajai járás
Szarvasi járás
Hódmezővásárhelyi járás
Kiskunfélegyházi járás
Mezőkovácsházi járás
Gyomaendrődi járás
Kiskunhalasi járás
Csongrádi járás
Szeghalmi járás
Kiskunmajsai járás