Ceteris paribus

Magyar megnevezés:: "minden más egyenlősége mellett"

Történeti modul

• 1995: A legegyszerűbb közgazdasági elemzéshez is az adatok tömkelegére van szükség. A rendelkezésre álló adatokból azután a közgazdász megpróbál oksági kapcsolatokat keresni. Célja, hogy törvényszerűségeket tárjon fel. A kutatás végeredményeként a megvizsgált kapcsolatok rendszeréből a közgazdász végül modelleket alkot. A modellek a valóság egyszerűsített, áttekinthető leírásai, továbbá a gazdasági kapcsolatok legfontosabb elemeit és az ezek közötti összefüggéseket mutatják. A modellek lehetővé teszik, hogy alkalmazzuk az un. Ceteris paribus elemzési módszert. Ennek lényege, hogy az adott gazdasági folyamatokat meghatározó tényezők közül csak egyiket változtatjuk meg, a többit változatlannak feltételezzük és így vizsgáljuk meg a következtetéseket.[1]

• 2002: Durván leegyszerűsítve Milton Friedman (1953) filozofikus alapvetését, nem szükséges, hogy egy alkalmazott modell alapjául szolgáló hipotézis érvényes legyen, az viszont lényeges, hogy a modell alkalmazásával elérjük a várt eredményt. Friedman állítása igazolhatja a heurisztikák és leegyszerűsítõ megoldások alkalmazását a közgazdaságban, ugyanakkor, mindezt megfordítva, arra is rámutat, hogy a közgazdasági feladatok összetettségének bagatellizálásával járó kezelési módszerek akkor sem igazolják az alkalmazott modell helyességét, ha a modellel a gazdaságot befolyásolni tudják. A műszaki tudományok annak tudatában alkalmazhatják mitikus törvényeiket, hogy a kísérletezés és az alkalmazás során a valósággal folyamatos kölcsönhatásban alakíthatják ki a szükséges körültekintést és háttértudást. Ezzel szemben a közgazdaságtudománynak nem áll rendelkezésére sem egyebekben változatlan - ceteris paribus - közeg (a társadalom spontán formálódása, transzformációs dinamikája miatt), sem részletre szűkített laboratóriumi körülmények (a komplex társadalmi beágyazottság miatt), sem a társadalmi tesztrepülés intézménye.[2]

• 2002: Az idő az egyik fő okozója azon nehézségeknek, amelyek miatt az ember véges erejével képtelen lépésről-lépésre haladni, elemére bontani komplex kérdéseket, egyszerre csak egy dolgot szabad tanulmányoznia, és legfeljebb a részmegoldásaiból rakhatja össze az egész rejtvény többé-kevésbé teljes megoldását" - Marshall-féle ceteris paribus-elmélet. [3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus
  • Liebig elv (alkalmazási példa)
  • Csökkenő hozadék elve (alkalmazási példa)
  • ...

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus
  • Tényező
  • Törvényszerűségek
  • ...

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus
  • Kutatási folyamat (ceteris paribus, Modell, céltalanság tétele)
  • Közgazdaságtan (makro- illetve mikroökonómia)
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Ezt a folyamatot az évek során sok támadás érte, hiszen csak olyan körülmények között valósítható meg, amik a valós életben nem fordulnak elő. Nem lehet úgy vizsgálni egy tényező változásait, hogy a többi tényezőt figyelmen kívül hagyjuk. Ez nem megvalósítható és nem reális.

Szerkesztői javaslat: Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve a modellek értékelésében

Válasz a szerkesztői javaslatra:

• 1.definíciók:
  • Liebig törvény:
  • Csökkenő hozadék elve:

• 2. Liebig törvény vs. csökkenő hozadék elve:

Definíciós modul

• Az elemzési módszer csak meghatározott körülmények között tudjuk viszgálni,a feltételeknek állandónak kell lenniük. A vizsgálat lényege, hogy az egyik tényező változásait úgy figyelem meg, hogy a többi tényező alakulásást változatlannak tekintem.

Tesztkérdések modul

• Igaz, hogy a Ceteris paribus egyszerre több tényező változását figyeli?

(Hamis, mert mindig csak egy tényező alakulását vizsgálja)

• A kémia alkalmazza-e ezt a vizsgálati módszert?

(Nem, mert a közgazdaságtan alkalmazza)

Ajánlott irodalmak modulja

• "HALLGATNI: ARANY" avagy Polányi Mihály tudományfilozófiájának explicit következményei[4]

• MNB Háttértanulmányok: Az egyensúlyi reálárfolyam Magyarországon[5]