Információs társadalom

Angol megnevezés: Information society

Történeti modul

• 2000 Az "információs társadalom" kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a "tudástársadalom", "tudásmunkás" stb. összetételek. Az "információs társadalom" az elterjedtebb, a "tudástársadalom" a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információk általános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a "kormányzati infastruktúra". Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[1]

• 2003 Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.

A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését. A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[2]]

• 2005 A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az "információs társadalom" kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ.

Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
• e_Magyarország (megvalósulás)
• Teleház mozgalom (megvalósulás)
• intelligens régió (megvalósulás)
• IPRA (megvalósulás)

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Információs szövetkezés
  • Internet
  • Információ menedzsment
  • Felsőoktatási Információs Rendszer
  • Tudás
  • Online könyvtári szolgáltatás
  • Számítástechnika
  • e-business(a gyártók és szolgáltatók új eljárásai )
  • e-commerce( a piaci szolgáltatások korszerűsítése)
  • e-security(az informatikai biztonság)
  • teleworking, e-work(az új munkahelyek megteremtése és az azokra való felkészítés)
  • Informatikai és Hírközlési Technológia(ICT)
  • Virtuális könyvtár (A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek)

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • történelem (információs társadalom, szocializmus, kapitalizmus, ..., ősközösség)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Szerkesztői javaslat: Mi a fontosabb az információs önrendelkezés, az adatvédelem, vagy a közösség együttműködésének alapját adó szabályok betartásának hatékony ellenőrzése?

• A digitális forradalom a számítástechnikai és távközlési eszközök, a számítógép és a telefon árának, költségeinek csökkenésével, azok elterjedésével járó hatásokat leíró kifejezés. A folyamatokat jellemző technológiai és társadalmi változások közösen adnak választ az eszközök széleskörű befogadásával felmerülő kérdésekre.

Amíg a digitális forradalom rengeteg előnye ismert, különösen az információhoz való hozzáférés korábban elképzelhetetlen kiteljesedésének tekintetében, pár jelenség nyugtalanságra ad okot. Azoknak, akik a 20. század második felében éltek, a digitális forradalom nem más, mint a tömegek ellenőrzése új korának a kezdete, ami rengeteg szabadságjogi és emberi jogi kérdést vet fel elsősorban az adatvédelem és az információs önrendelkezés terén. A digitálisan tárolt adat másolási és terjesztési technikáinak megjelenése különösen a szerzői jogi oltalomhoz kapcsolódó területeken okoznak problémát. [[4]]

• Az információs önrendelkezési jog szerint mindenki maga rendelkezik magántitkainak és személyes datainak feltárásáról és felhasználásáról.

Az Interneten folytatott kommunikáció során a személyes adatok igen nagy mennyisége keletkezik. Az adatkezelések egy része a kommunikáció lebonyolításának elengedhetetlen része, más részük kifejezetten adatszerzési, és ezt követően pl:marketing céllal történik. A felhasználó az adatvédelmi és biztonsági kockázatokkal sok esetben nincs tisztában és nem ismeri azokat az egyszerű eszközöket sem, amelyekkel a kockázat jelentősen csökkenthető- a felhasználó a cyberspace-ban könnyen értelmezhető nyomokat hagy maga után.

Ezen kockázatok elkerülésére valamint a közösség védelme-és együttműködése érdekében fontos a kockázatok felmérése, lehetőség szerinti elkerülése és ennek érdekében hozott szabályok betartása, ellenőrzése.

Definíciós modul

• Az információs társadalom egy olyan társadalmi forma, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel,az általa szerzett ismereteket emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)
• Igaz-e,hogy aaz információs társadalom és a tudásalapú társadalom fogalma megegyezik? (Nem, mert az információs társadalom a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom pedig arra a kézzelfogható gazdagságra, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz)
• Igaz-e, hogy az "e-work" a számítógéppel való munkavégzést jelenti? (Nem, mert az "e-work" az új munkahelyek megteremtését és az azokra való felkészítést jelenti)

Ajánlott irodalmak modulja

• ...
• Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem[5]
• Glatz Ferenc: Az információs társadalom [6]
• Vámos Tibor-Z.Karvalics László-Komenczi Bertalan- Nagy Péter: Neumann Jánostól az Internetig[7]
• Piac és profit, az európai üzlet lapja[8]
• Adatvédelmi "legjobb gyakorlat" kialakítása az elektronikus közigazgatásban[9]