Sztochasztikus jelleg

Angol megnevezés: stochastic modality

Történeti modul

• 1974: „Sztochasztikus rendszer: időben változó véletlen eseményeket szolgáltatató rendszer. A sztochasztikus rendszerek elméletét a bonyolultabb szabályozási feladatok megoldásában széles körben alkalmazzák, mert nem csak azokra a folyamatokra használható, amelyek mint a természetbe előforduló valódi jelenségek többsége eleve véletlen jellegűek, hanem a kevéssé ismert, bonyolult rendszerekre is, melyek esetleges oksági összefüggéseit egyszerűbb statisztikus kapcsolatként vizsgálni. A sztochasztikus rendszerek irányításában általában a feladat a várható eltérések számításos (akár analóg, akár digitális eszközökkel történő) becslése, ennek alapján olyan szűrő vagy szabályozó készítése, beállítása, illesztése, mely ezeknek az eltéréseknek valamilyen célszerűen megállapított (pl. súlyozott) statisztikus átlagát a legkisebb (legkedvezőbb) értékre állítja." [1]

• 1975: „Az összefüggés jellege, a szorosság mértéke szerint van függvényszerű (törvényszerűen fennálló, meghatározó, implikatív) kapcsolat; ennek ellentettje a kapcsolat hiánya (függetlenség), s e két szélsőség között mintegy átmenetet képez a sztochasztikus vagy valószínűségi kapcsolat. – A statisztikában ált. sztochasztikus kapcsolatokkal van dolgunk.”[2]

• 1977: „Sztochasztikus modell: olyan összefüggések ábrázolása, amelyekben a függő változó meghatározott értékéhez a független változó (változók) valószínűségi értéke tartozik. Más szóval: a sztochasztikus modell a függő változó és a független változó átlagértéke között számított korrelációs kapcsolattal egyértelmű. Így a függő változót meghatározó tényezők részben ismeretlenek maradnak (látens változók). Ezeknek a tényezőknek a hatása a sztochasztikus egyenletekben a véletlen változó explicit feltüntetésében jut kifejezésre. A sztochasztikus modellek azonban a sztochasztikus egyenletek mellett rendszerint tartalmaznak identitásokat, mérlegegyenleteket is.”[3]

• 1985: „Sztochasztikusnak nevezünk mindent, ami a valószínűségszámításra épül. A sztochasztikus folyamat egyben a valószínűségi változó fogalom általánosításának is tekinthető, melynek a gyakorlati problémák megoldásában igen nagy szerepe van."[4]

• 1988: „A matematikai programozási feladatokban az ún. feltételi halmaz általában egyenlőségekkel és egyenlőtlenségekkel van megadva. Ha feltételi függvényekben, (melyek a feltételei halmazt definiálják) és a célfüggvényben szereplő legalább egy diszkrét vagy egy valószínűségi változó, akkor beszélhetünk folytonos, vagy determinisztikus, illetve diszkrét vagy sztochasztikus programozási feladatokról. A folytonos és a többi matematikai programozási feladatosztályon belül a feltételi függvények és a célfüggvény típusától függően lehetnek lineáris, lineáris feltételrendszerű, kvadratikus, szeparábilis, geometriai, konvex, általánosított konvex, általános nemlineáris stb. programozási feladatok." [5]

• 1997: "A reakciók leírásánál igen gyakran szükséges és lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele. A sztochasztikus modellek azonban analitikusan általában igen nehezen kezelhetôk, ezért vizsgálatukra szimulációs programokat szokás használni. Ilyen általános célú szimulációs programot készítettünk, amelynek segítségével kémiai (pl. égési), biokémiai (enzimkinetikai), járványterjedési és egyéb folyamatok vizsgálata kényelmesen elvégezhetô."[6]

• 2002: „Egy sokaság két ismérve között van kapcsolat. Az összefüggések alapvetően kétfélék lehetnek. Előfordulhat olyan eset, amikor a sokasági egységek vonatkozásában az egyik ismérv szerinti hovatartozás eldönti azt, hogy adott egység a másik ismérv melyik változatához tarozik. Ezeket függvényszerű kapcsolatoknak nevezzük. A statisztika vizsgálati körét nem az ilyen kapcsolatok teszik ki, hiszen a függvény általában eleve adott. Kitüntetett vizsgálati területnek tekinti viszont a statisztika a kapcsolatok másik fajtáját, amelyet sztochasztikus kapcsolatnak nevezünk. A sztochasztikus kapcsolat valószínű érvényű, más szóval tendenciaszerű, amelyre az jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás nem dönti el egyértelműen a másikhoz való tartozást, hatással van rá, de rajta kívül más tényezők is befolyásolást gyakorolnak a hovatartozásra… A sztochasztikus összefüggés tehát átmenet a kapcsolat hiánya és a függvényszerű kapcsolat között. ”[7]

• 2003: „A sztochasztikus programozás a véletlen jelenlétében való döntéshozatallal foglakozik, másképpen fogalmazva ez a matematikai tudományág, amely optimális döntések vizsgálatával és meghatározásával foglalkozik olyan esetekben, amikor a véletlen mennyiségeket is figyelembe kell venni a modellek felépítésében, az optimális döntés meghozásában és a döntés következményeinek kiértékelésében.A sztochasztikus programozásban használt modellépítési és döntéshozatali elvek: valószínűség maximalizálása, hasznossági függvény, várható érték programozás, kétlépcsős programozott sztochasztikus modell." [8]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
• termelési folyamatok modellezése (alkalmazási terület)
• statisztikai vizsgálatok (alkalmazási terület)
• egy főre jutó GDP és fogyasztás kapcsolatának vizsgálata (alkalmazási terület)

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
• mérés/megfigyelés
• hiba
• hasonlóság
• valószínűségi változók
• korreláció

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú foglmak)" kapcsolattípus:
• modellezés (sztochasztikus jelleg, káosz, determinizmus, ok-okozati összefüggés, ceteris paribus, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A szócikkel kapcsolatos tényszerű ellentmondásokat nem találtam munkám során. A különböző tudományterületek eltérő módszerekreket használnak a kifejezéssel kapcsolatban. Alapvetően viszont mindegyik tudományág vizsgálatának kiindulópontja a valószínűségi kapcsolaton alapul.

Definíciós modul

• A sztochasztikus jelleg egy valószínűségen alapuló kapcsolatot jelent két ismérv között. Ez a valószínűségi kapcsolat tendenciákat mutathat, így a statisztikának, mint tudománynak vizsgálati alapot jelent. A sztochasztikus kapcsolatra jellemző, hogy az egyik ismérvhez való tartozás csak befolyásolja a másik ismérvhez való tartozás, de azt konkrétan nem határozza meg(csak hatással van rá). A sztochasztikus jellegből létrehozható modelleket több területen is felhasználják, az informatika módszereinek segítségével. Sztochasztikus módszereket felhasználó területek például: meteorológia, számítógéppel támogatott műszaki tervezés, animáció készítés, zenei programozás, képfeldolgozás, orvosi diagnosztika.

Tesztkérdések modul

• Meg tudjuk állapítani, hogy van sztochasztikus kapcsolat két ismérv között?- Igen. A statisztika módszereivel(viszonyszámok és átlagszámítás)ez megállapítható.
• Meg lehet állapítani, hogy szorosságát tekintve a kapcsolat hol helyezkedik el a teljes függetlenség és a függvényszerű kapcsolat között?- Igen. Különböző szorossági mutatók számításával megállapítható.
• Használhatunk grafikus elemzést a sztochasztikus jelleg vizsgálatakor?- Igen. Sztereogram és pontdiagarm használata is lehetséges. Ezt a módszert használják fel a különböző elemzések során.
• A sztochasztikus programozás segíthet az optimális döntések meghozatalában?- Igen, mert a véletelen mennyiségeket is figyelembe veszi, ez pontos előrejelzést és becslést jelent.
• A reakcióknál lehetséges a véletlen ingadozások figyelembevétele?- Igen, ezt szimulációs programozással oldják meg.

Ajánlott irodalmak modulja

• SZIE-GTK Gazdasági informatika teljes jegyzet [9]
• Logikai műveletek [10]
• Sztochasztikus kapcsolat [11]
• Szakkifejezések internetes gyűjteménye [12]
• Erdélyi Zsuzsanna:Általános statisztika[13]
• Kardos Zoltánné dr.: Statisztikai módszerek gazdasági alkalmazásai [14]