Takarmányadag-optimalizálás
Angol megnevezés: fodder doseoptimization
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 1994:A nátrium-túletetést a kérődzők jól tűrik, bár a napi 50 g feletti konyhasó-kiegészítéskor a vér és vizelet elektrolit koncentrációja felbomlik.[1]
- 1995:A hiányos rostellátás a nagyüzemi gyakorlatban napi problémaként jelentkezik, mivel nagy rosttartalmú tömegtakarmányok etetésére nincs vagy csak nagyon korlátozottan van lehetőség.[2]
- 2001:Hízóállatoknál pedig nem elhanyagolható szempont a hús oxidatív stabilitásának javulása, vagyis hiányállapot esetén annak csökkenése.[3]
- 2002:A kiegészítés történhet szervetlen vagy szerves formában, utóbbiak alkalmazását a hatékonyabb biológiai értékesülés, illetve a kisebb toxicitás is indokolja.[4]
- 2003:Az automatikus egyedi azonosítóval ellátott állományoknál az istállóban elhelyezett automata adagolóval lehet az állatok mindenkori fiziológiai állapotának megfelelő mennyiségű takarmányt egyedileg kiosztani. Az etetőhöz beálló állatot az adagoló azonosítja és a számítógépbe betáplált program szerinti takarmányadagot adja ki neki. A napi adagot akár több részletben is megkaphatják az állatok. Elsősorban az intenzív tartási mód mellett alkalmazzák.[5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- RISKA(alkalmazás)
- TMR(technológiai alkalmazás)
- "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípu:
- "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Termelésirányítás (takarmányoptimalizálás)
- Szarvasmarha Információs Rendszer
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A takarmány optimalizálási rendszerek(TMR) célja elsősorban minél gazdaságosabban irányítani a külömböző állattenyésztési telepeket.Az állatokon elhelyezett egyedi azonosítók(transzponderek)segítségével rögzített adatokon keresztül(kor,ivar,testtömeg,egészségi állapot,ivarzás)megfelelő mennyiségű és minőségű takarmány egységet adagol az állatoknak.Ez gazdaságilag a legjobb megoldásnak tekinthető.Napjainkban az aki ezekkel a tényekkel szembe helyezkedve,átlagos tápanyag szükséglet adatok segítségével juttatja ki a takarmányt, veszteségesen gazdálkodik és a piaci versenyben alul marad.
Szerkesztői javaslat: Mivel a kész takarmányok értékesítése kapcsán nem ismert, vajon milyen hatással lesz az adott takarmány az adott állomnányra, így a gazdálkodó az ár és a beltartalmi viszonyok alapján kell, hogy döntsön. Ebben segíthet pl. a COCO módszer. Sajnos ez a megoldás sem pótolja az állományszintű-hatásvizsgálatokat szimulálni képes modelleket... A lineáris programozás keretében számított optimum lényegében értelmetlen, hiszen az optimum esetén várható hozamoktól (lévén ezek "bedrótozott technológiák/paramétersorozatok") nem enged eltérni akkor sem, ha nem sikerül kielégíteni az élettani igényekért felelős restrikciókat. (vö. http://miau.gau.hu/miau/34/aszm3.doc)
A MSZR szempontjából érdekes felvetés: segít-e a gazdálkodóknak, ha az országos takarmányadag-optimalizálás adatait üzem-összehasonlítási bázisként (az egy ország, egy üzem elv értelmében) használja fel saját üzeme értékeléséhez?
Definíciós modul
- Takarmány optimalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során az egyednek kijuttatott tápanyagmennyiséget különböző kombinált kijuttatási módszerek alkalmazásával és az ezeket megelőző rendszerezéssekkel végezzük.
Tesztkérdések modul
- Használnak-e egyedi azonosítót a takarmány kiosztásban?(Igen!Az azonosító rendszer lehetővé teszi a tehenek gyors és megbízható azonosítását, amikor azok a fejőházba lépnek.)
- Megkönnyíti-e a multifunkciós etetőkocsi a kiszórt takarmány egyenletesebb kiosztását?(Igen!Az automatikus működésű etetőkocsi 8 különböző abrakfajtát képes egyidejűleg kezelni.)
- Változatlan marad-e a tejtermelési index,ha egyedenkénti lebontást alkalmazunk?(Nem!Az automatikus mérleggel ellátott keverőkocsi alkalmas a takarmányozási technológia előírásainak betartására, így a jó receptura 13-19% tejmennyiség-növekedést eredményezett,Megjegyzem: a repecturához alakították ki a keverőkocsit!)
