„Mesterséges intelligencia” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
35. sor: | 35. sor: | ||
** Racionálisan cselekvő rendszerek."(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20371] | ** Racionálisan cselekvő rendszerek."(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20371] | ||
− | * ''' | + | * '''N.A.:''':"''' A mesterséges intelligencia története''' az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség. Végül nem a legkifinomultabb mesterséges intelligencia technikák, inkább a hatalmas kombinációs kapacitás eredményeképp néhány gép legyőzte a világbajnokot, Kaszparovot."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20660] |
* '''2002''': "A '''mesterséges intelligencia''',olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662] | * '''2002''': "A '''mesterséges intelligencia''',olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20662] |
A lap 2005. december 4., 18:20-kori változata
Angol megnevezés: artifical intelligence (AI)Tartalomjegyzék
Történeti modul
- 2003:" Neumann János matematikus, fizikus, a számítógép elvi felépítésének kidolgozója és az első számítógép tervezője..." [1]
- 2002:"A mesterséges intelligencia tudománya az 1940-es évek elején, az első számítógépek kifejlesztésével vette kezdetét."[2]
- 2002: "Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent TURING 50 dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: "Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni?" [3]
- 2005: "A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek..." [[4]]
- 2005: " 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa" [[5]]
- 1999: "Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik."(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[6]
- 2002: Stephen Wolfram: "Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén..." [7]
- 2005: " 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa." [[8]]
- 2005: " 1975- az MI történetének modern periódusa." [[9]]
- 1999: "Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével." Charniak(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[10]
- N.A.: Mihaela és Mircea Malita: "A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk." [11]
- N.A.:"Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis." [12]
- 1999: "Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.Schalkoff "(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[13]
- 1999: "A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.Rich"(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[14]
- 1999:" Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
- Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
- Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
- Racionálisan gondolkodó rendszerek.
- Racionálisan cselekvő rendszerek."(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[15]
- N.A.::" A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség. Végül nem a legkifinomultabb mesterséges intelligencia technikák, inkább a hatalmas kombinációs kapacitás eredményeképp néhány gép legyőzte a világbajnokot, Kaszparovot."[16]
- 2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [17]
- 2002: "A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása.
A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni. Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia."[18]
- 2002: "Egyes források szerint a mesterséges intelligencia kifejezést először Marvin Minsky kutató használta. Meghatározása szerint a mesterséges intelligencia olyan tevékenységek elvégzésére teszi képessé a gépeket, amelyek értelmet igényelnének, amennyiben emberek hajtanák végre őket. Úgy gondolta, a mesterséges értelemmel rendelkező gépek megtaníthatóak nyelvek lefordítására, különböző játékokra,problémamegoldásra és magára a tanulásra is.
A mesterséges intelligencia kutatása során a tudósok végső célja gondolkodó számítógépek létrehozása. Ezek a gépek önmaguk karbantartása mellett olyan kérdések eldöntésére is alkalmasak lesznek, amelyekhez jelenleg emberre van szükség. Mesterséges Intelligencia két eltérő célt valósíthat meg: A Mesterséges Intelligencia egyfelől műszaki tudomány, így célja olyan számítógépes programok készítése, amelyek bizonyos területeken kiváltják az embert, vagy pedig hatékonyan támogatják munkájában.. A Mesterséges Intelligencia másrészt lehetőséget ad arra, hogy az emberi intelligencia természetét közelebbről megismerjük. Ebben a megközelítésben nem az említett hatékonyság elérése a cél, hanem az, hogy a létrehozott működés minél inkább hasonlítson az ember gondolkodásmódjára." [19]
- 2005: "Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition)." [[20]]
- 2005:" A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik."[[21]]
- 2005:" A hazai MI-kutatás egyik úttörője Vámos Tibor akadémikus .Az ECCAI szervezet (European Coordinating Committee for Artificial Intelligence) ECCAI Fellow címet adományozott Vámos Tibornak. ECCAI Fellow címet 1999 óta adományoznak azoknak a kiemelkedő egyéniségeknek, akik az európai mesterséges intelligencia kutatáshoz hosszú időn keresztül jelentős hozzájárulásokat tettek újszerű elméleti eredményekkel, rendkívüli technológiai és alkalmazási megoldások kidolgozásával, valamint a kutatói közösség formálásával. ECCAI Fellow címet az ECCAI tagoknak csak igen kis hányada kaphat, és ez az első alkalom, hogy valaki Magyarországról ebben a megtiszteltetésben részesült." [22]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- szakértői rendszer
- ember-gép kommunikáció
- természetes nyelvek feldolgozása
- automatikus bizonyítások
- robotika
- neurális háló
- induktív
- kognitív
- malomjáték(alkalmazási példa)
- Vándormadarak szimmetrikus alakzata (alaklmazási példa)
- Shell-ismeretalapú keretrendszer
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- természetes intelligencia
- mesterséges élet
- fuzzy-rendszerek
- gépi tanulás
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- szakértői rendszerek: heurisztika, tudásbázisú rendszerek, magyarázórendszer, szemantikus háló;
- hasonlósági modell, generátor-modell: függvénygenerátor, mintázat-generátor, WAM, CBR, AAA; neuronális hálók, genetikus algoritmusok, gépi tanulás, JOKER, benchmarking
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- A mesterséges intelligencia a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.
- A mesterséges intelligencia olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.
- A mesterséges intelligencia olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.
- Mesterséges intelligenciának nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.
- AZ MI-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az ember fog tudni elvégezni: a gondolkodást és az alkotást.
Tesztkérdések modul
- Létezik-e mesterséges intelligencia? (Igen, létezik.)
- Mikor jött létre a mesterséges intelligencia? (AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)
- Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)
- Gondolkodnak-e a gépek? (Igen, tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)
- De képesek-e önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,a gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)
- A mesterséges intelligencia meghaladja-e tudásban az emberi intelligenciát? (Nem, nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).
- Képes-e a mesterséges intelligencia az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,képes.Ezel a céllal jöttek létre.)
- Szükséges-e a mesterséges intelligencia létrehozásához a természetes intelligencia? (Igen,szükséges.A természetes intelligencia forrása az emberi agy.Az idő előrehaladtával,a fejlődés velejárójaként az ember feltalálta a számítógépet,amivel lényegében a mesterséges intelligenciát alkotta meg.)
- Egy ember által létrehozott robot,illetve gép válhat-e intelligens, gondolkodó lénnyé, valamint megvalósulhat-e az ember és gép között a természetes nyelven történő kommunikáció?
(Amennyiben a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)
- Szükség van MI-ra?(Úgy gondolom szükség van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)
- Mi a közös és a különbség a gépek és az ember között? (Az ember az agyával alkot, a feladatok elvégzését rábízza a gépre.Csak a feladatmegoldás közös bennük. A különbség: a gép csak az enber által betáplált adatokból tud dolgozni, csak objektív tényezőket képes figyelembe venni. A szubjektivitás az enberi agy kiváltsága.)
- Igaz/Hamis: AZ MI kutatás egyik területe a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeterszerzés. Igaz
Ajánlott irodalmak modulja
- Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [23]
- Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[24]
- Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[25]
- Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[26]
- Darab Tamás: A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról (1991)[27]
- Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[28]
- Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[29]
- Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[30]
- Stuart J. Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben (1995)[31]