„Ráfordítás felhasználás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 18., 11:21-kori változata

Angol megnevezés: Expenditure Application

Történeti modul

• 19. század: Miközben az anyagi termelésben a 19. századi gazdálkodó nyerészkedő, haszonleső beállítódással azt kalkulálta, mekkora ráfordítás mennyi hasznot hajt, a humán potenciált ugyanez a szemlélet és a hozzá tartozó gyakorlat úgy kezelte, mint ami gazdasági erőfeszítésektől független okokból áll rendelkezésre, s így a belőle kihozható haszon ingyen van, nem az emberre való ráfordítás kamatozik benne.[1]

• 20. század: Ahogy az anyagi termelésre nézve már a 19. századi modernizáció, a 20. századi modernizációnak a humán termelést tekintve is azt kellene kalkulálnia, hogy mekkora ráfordítással mekkora haszon jár, s hogy mekkora haszonnal mekkora ráfordítás.[2]

• 1962: Az NSZK-ban a Mezőgazdasági Számlák Rendszerét ( MSZR) az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium végezte.[3]

• 1964: Az Európai Közösség Statisztikai Hivatala elkészíti az első MSZR-hez hasonló kimutatást.[4]

• 1969: Az Európai közösség tagjai figyelembe veszik a Nemzeti Számlák Európai Rendszerét (NSZER).[5]

• 1970: Az EU tagállamaiban a Nemzetgazdasági Számlák Rendszere (NSZR), 1970 óta a Nemzetgazdasági Számlák Európai Rendszerére támaszkodik (NSZER), ami az OECD és az ENSZ rendszerén alapszik. [6]

• 1984: A ráfordítás az eleven munka és a tárgyiasult munka felhasználásának az összessége pénzben kifejezve. A termelésben felhasznált ráfordítások végső soron munkaráfordításokra vezethetők vissza.[7]

• 1995: Az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint Magyarországon megkezdődik a Mezőgazdasági Számlarendszer kidolgozása, és ezen adatlapokra támaszkodó modellek, és szimulációk fejlesztése.[8]

• 2002: A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál.[9]

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• Nemzetgazdasági Számlák Rendszere (NSZR): Olyan a körfolyamat elemzésén alapuló statisztikai számítások rendszere, amely összefogja az egyes gazdasági egységek tranzakcióit, egy nemzetgazdaságon belül,. Ezen belül a különböző gazdasági egységeket szektorokká, illetve a tranzakciókat folyamattá aggregálja.

• Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR): Az MSZR olyan átfogó képet ad a mezőgazdasági tevékenységről, amely alapot nyújt az elemzésekre, előrejelzésekre, és a politikai döntések hatásának tanulmányozására.Az MSZR a mezőgazdasági termelés folyamatának és a megtermelt jövedelemnek a bemutatása mellett az agráriumból élő háztartások jövedelmét is méri.A mutatószámai a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kizárólag mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmeit veszi figyelembe.

• SPEL (Sektorales Produktions- und Einkommensmodell für die Landwirtsaft):

• DEA (Data Envelopment Analysis): A terméseredmény és az ezt meghatározó technológiai lépések alapján képes a leghetékonyabb ( output- input arányokat mutató) objektumok kijelölése nyomán rangsorolni a különböző terméskombinációkat.

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• Input: Tágabb értelemben bármi lehet, ami a környezetből a rendszerbe kerül. (Pénz, anyag, energia, információ). A rendszerbe zavaró hatások, káros inputok is bekerülhetnek. (pl. szennyező anyagok.) Szorosabb értelemben input alatt csak a rendszer számára szükséges, hasznos dolgokat értjük. A hasznos inputoknak még szűkebb körét jelentik a ráfordítások. Az inputok általában anyag, energia és információ jellegűek lehetnek. Az inputok körébe beletartoznak tehát a szervezési, irányítási tevékenységek során kifejtett emberi erőfeszítések, szellemi teljesítmények is.

• Output: Tárgyi jellegétől függetlenül bármi, ami a rendszer működése során, vagy annak befejezése után a rendszerből a környezetébe kikerül. Az outputok teljes köre tehát magába foglal olyan kibocsátásokatis, amelyek előállítása nem célja a rendszernek, de a működés hibái vagy szabálytalanságai miatt vagy a működés elkerülhetetlen velejárójaként létrejönnek. (externális hatások)

• Ráfordítás: Naturális egységekben kifejezett (pl.műtrágya kg-an, gázolaj l-ben stb.) olyan input, amelynek gazdasági értéke van, s amelynek a rendszerbe való beépítését és a rendszeren belüli felhasználását a rendszert létrehozó, müködtető vagy irányító személy (szervezet) határozza meg, vagy lényegesen befolyásolja. Hasznos, de döntéssel nem befolyásolható input nem tekinthető ráfordításnak. (PL.: eső, napfény stb.)

• Költség: A felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A már beszerzett, de fel nem használt ráfordítások készletként vannak a rendszerben, pénzbeni értékük a készletérték. Kétféle költségtípust különböztetünk meg: az állandó, és a változó költségeket.

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• A ráfordítás felhasználás megmutatja, hogy a vállalatnak a megfelő hozamszinthez milyen optimális költségszintet kell kialakítania.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a SPEL modell 5 negyedes szerkezetű? (Hamis, mert a SPEL modell 4 negyedes szerkezetű.)
• Igaz-e, hogy a MSZR-t az FM megbízásából készül?
• Igaz-e, hogy a SPEL modulljai előrejelzéseket mutatnak a jövőt illetően?
• Igaz-e, hogy az MSZR nem egy egyszerű agrárstatisztika, hanem egy komplex modell? (Igaz)
• Igaz-e, hogy a SPEL rendszer minden modullját az EUROSTAT SPEL munkacsoportja felügyeli? (igaz)

Ajánlott irodalmak modulja

• ...