„Ráfordítás felhasználás” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 18., 14:05-kori változata

Angol megnevezés: Expenditure Application

Történeti modul

• 19. század: "Miközben az anyagi termelésben a 19. századi gazdálkodó nyerészkedő, haszonleső beállítódással azt kalkulálta, mekkora ráfordítás mennyi hasznot hajt, a humán potenciált ugyanez a szemlélet és a hozzá tartozó gyakorlat úgy kezelte, mint ami gazdasági erőfeszítésektől független okokból áll rendelkezésre, s így a belőle kihozható haszon ingyen van, nem az emberre való ráfordítás kamatozik benne".[1]

• 20. század: "Ahogy az anyagi termelésre nézve már a 19. századi modernizáció, a 20. századi modernizációnak a humán termelést tekintve is azt kellene kalkulálnia, hogy mekkora ráfordítással mekkora haszon jár, s hogy mekkora haszonnal mekkora ráfordítás".[2]

• 1962: "Az NSZK-ban a Mezőgazdasági Számlák Rendszerét ( MSZR) az Élelmezésügyi, Mezőgazdasági és Erdészeti Minisztérium végezte".[3]

• 1964: "Az Európai Közösség Statisztikai Hivatala elkészíti az első MSZR-hez hasonló kimutatást".[4]

• 1969: "Az Európai közösség tagjai figyelembe veszik a Nemzeti Számlák Európai Rendszerét (NSZER)".[5]

• 1970: "Az EU tagállamaiban a Nemzetgazdasági Számlák Rendszere (NSZR), 1970 óta a Nemzetgazdasági Számlák Európai Rendszerére támaszkodik (NSZER), ami az OECD és az ENSZ rendszerén alapszik". [6]

• 1984: "A ráfordítás az eleven munka és a tárgyiasult munka felhasználásának az összessége pénzben kifejezve. A termelésben felhasznált ráfordítások végső soron munkaráfordításokra vezethetők vissza".[7]

• 1995: "Az EUROSTAT által megszabott irányelvek szerint Magyarországon megkezdődik a Mezőgazdasági Számlarendszer kidolgozása, és ezen adatlapokra támaszkodó modellek, és szimulációk fejlesztése".[8]

• 2002: "A magyar mezőgazdasági statisztika egyik új eleme a Mezőgazdasági számlarendszer (MSZR), melyet az Európai Uniós előírásoknak megfelelően a Központi Statisztikai Hivatal az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézettel közösen dolgozott ki, és melyet rendszeresen publikál".[9]

• 2005:: "A hazai MSZR számítógépes rendszerrel lehetõvé vált a mezõgazdaság teljesítményének EU-normák szerinti kimutatása. A számítógépes programokkal csatlakozási forgatókönyveket lehet készíteni és szimulálható a termelési, ráfordítási, támogatási változatoknak az agrárgazdaság teljesítményére gyakorolt hatása. Az Integrált Adminisztrációs és Ellenõrzõ Rendszer az EU adminisztrációjának mûködését hivatott segíteni, a támogatások, kifizetések elszámolását, ellenõrzését szolgálja. Uniós mintára hazánkban is a támogatások jogszerû igénybevételének követése lesz a feladata." [10]

• ...

Ontológiai modul

"ez egy" kapcsolattípus:

• Nemzetgazdasági Számlák Rendszere (NSZR): Olyan a körfolyamat elemzésén alapuló statisztikai számítások rendszere, amely összefogja az egyes gazdasági egységek tranzakcióit, egy nemzetgazdaságon belül,. Ezen belül a különböző gazdasági egységeket szektorokká, illetve a tranzakciókat folyamattá aggregálja.

• Mezőgazdasági Számlák Rendszere (MSZR): Az MSZR olyan átfogó képet ad a mezőgazdasági tevékenységről, amely alapot nyújt az elemzésekre, előrejelzésekre, és a politikai döntések hatásának tanulmányozására.Az MSZR a mezőgazdasági termelés folyamatának és a megtermelt jövedelemnek a bemutatása mellett az agráriumból élő háztartások jövedelmét is méri.A mutatószámai a mezőgazdaságban foglalkoztatottak kizárólag mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelmeit veszi figyelembe.

• SPEL (Sektorales Produktions- und Einkommensmodell für die Landwirtsaft): Az EUROSTAT megbízására a bonni egyetem Agrárpolitikai Intézetének koordinálásával készül 1980 óta. A konzisztens (ellentmondásmentes) adatbázis építése mellett a rendszer fokozatosan kibõvült rövid- és középtávú elõrejelzési modulokkal, melyek lényegében trend-alapú eredményekre vezetnek. Az adatbázis sorai egyrészt a mezõgazdasági termékek körébe sorolt tételek (növényi és állati termékek), valamint az ezek elõállításához szükséges (naturális és/vagy monetáris) ráfordítások. Az oszlopok a termékek elõállításáért felelõs ágazatokat, ill. a termék-felhasználás és ráfordítás-keletkezés pozícióit adják meg. A modell négy negyedes szerkezete (termék-keletkezés, termék-felhasználás, ráfordítás-felhasználás, ráfordítás keletkezés) hasonlít az ÁKM ismert logikájához, vagyis a negyedek egymással mérlegszerû kapcsolatban állnak.

• DEA (Data Envelopment Analysis): A terméseredmény és az ezt meghatározó technológiai lépések alapján képes a leghetékonyabb ( output- input arányokat mutató) objektumok kijelölése nyomán rangsorolni a különböző terméskombinációkat.

"van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• Input: Tágabb értelemben bármi lehet, ami a környezetből a rendszerbe kerül. (Pénz, anyag, energia, információ). A rendszerbe zavaró hatások, káros inputok is bekerülhetnek. (pl. szennyező anyagok.) Szorosabb értelemben input alatt csak a rendszer számára szükséges, hasznos dolgokat értjük. A hasznos inputoknak még szűkebb körét jelentik a ráfordítások. Az inputok általában anyag, energia és információ jellegűek lehetnek. Az inputok körébe beletartoznak tehát a szervezési, irányítási tevékenységek során kifejtett emberi erőfeszítések, szellemi teljesítmények is.

• Output: Tárgyi jellegétől függetlenül bármi, ami a rendszer működése során, vagy annak befejezése után a rendszerből a környezetébe kikerül. Az outputok teljes köre tehát magába foglal olyan kibocsátásokatis, amelyek előállítása nem célja a rendszernek, de a működés hibái vagy szabálytalanságai miatt vagy a működés elkerülhetetlen velejárójaként létrejönnek. (externális hatások)

• Ráfordítás: Naturális egységekben kifejezett (pl.műtrágya kg-an, gázolaj l-ben stb.) olyan input, amelynek gazdasági értéke van, s amelynek a rendszerbe való beépítését és a rendszeren belüli felhasználását a rendszert létrehozó, müködtető vagy irányító személy (szervezet) határozza meg, vagy lényegesen befolyásolja. Hasznos, de döntéssel nem befolyásolható input nem tekinthető ráfordításnak. (PL.: eső, napfény stb.)

• Költség: A felhasznált ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A már beszerzett, de fel nem használt ráfordítások készletként vannak a rendszerben, pénzbeni értékük a készletérték. Kétféle költségtípust különböztetünk meg: az állandó, és a változó költségeket.

• Hatékonyság: Egységnyi ráfordítás felhasználásával elôállított termékmennyiség.

• Beruházás: A pénznek reál javakba történő befektetése. Az alapberuházás, olyan önálló beruházási egység, amely a beruházás cél megvalósítását elsődlegesen és közvetlenül szolgálja.

• Gazdaságossági mérleg: e mérleg az erőforrások finanszírozási szükségletének és a velük elért hasznok kimutatására szolgál. Részét képezi a költség-haszon elemzés és a kockázatok elemzése.

• Jövedelmezőség: A jövedelem elérése érdekében hozott gazdasági áldozat hány százalékát teszi ki.

• Nyereség: Pozitív előjelű vállalati eredmény.

• Veszteség: Negatív előjelű vállalati eredmény.

"A címszó része valaminek (címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:

• termék-keletkezés
• termék-felhasználás
• ráfordítás-keletkezés

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Mind a SPEL, mind az MSZR modellekkel előrejelzéseket, és szimulációkat készíthetünk, de a SPEL már az MSZR szabályzata alapján lett kialakítva.

• Míg az MSZR tevékenységi alapon, tehát az előállított mezőgazdasági termékek, és szolgáltatások oldaláról közelíti meg a mezőgazdaság kibocsátását, addíg az NSZ (Nemzeti Számlarendszer) a teljes nemzetgazdaság megfigyelésének érdekében ágazati besorolás alalpján veszi figyelembe a kibocsátást.

• A KSH kiadványát képezi ebben a témában a hagyományos MSZR-n túl a regionális számlarendszer is, amely a hagyományos MSZR fő sorait tartalmazza regionális bontásban, lehetőséget bizosítva a különböző régiók eltérő mezőgazdasági struktúrájának vizsgálatára.

Definíciós modul

• A ráfordítás felhasználás megmutatja, hogy a vállalatnak a megfelő hozamszinthez milyen optimális költségszintet kell kialakítania.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a SPEL modell 5 negyedes szerkezetű? (Hamis, mert a SPEL modell 4 negyedes szerkezetű.)
• Igaz-e, hogy a MSZR-t az FM megbízásából készítik? (Igaz)
• Igaz-e, hogy a SPEL modulljai előrejelzéseket mutatnak a jövőt illetően? (Igaz)
• Igaz-e, hogy az MSZR nem egy egyszerű agrárstatisztika, hanem egy komplex modell? (Igaz)
• Igaz-e, hogy a SPEL rendszer minden modullját az EUROSTAT SPEL munkacsoportja felügyeli? (Igaz)

Ajánlott irodalmak modulja

• Dr. Pitlik László: MSZR- alapú modellek és szimulációk [11]
• Dr. Pitlik László, Domolyi Emese: Az Európai Unió Agrárinformatikai Modulljainak Bevezetése Magyarországon [12]
• Békés Megyei Hírlap [13]