„Szimuláció” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 24., 16:42-kori változata

Angol megnevezés: Simulation

Történeti modul

• Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[1]

• A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[2]

• A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[3]

• A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[4]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Prombléma megoldás
  • Szimuláció folyamata
  • Glivenko tétele
  • A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)
  • Szimuláció szükségessége
  • ...

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Mesterséges intelligencia
  • Modell
  • Logisztika
  • Esetalapú következtetés
  • ...

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Modell (objektumok+törvények)
  • Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)
  • Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)
  • Optimalizálás (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?

Válasz a szerkeztői javaslatra

Definiciók

1. Szimuláció: A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten
2. Agrár-szektormodellek :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
3. Szakértők informatikai felelőssége : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti
4. Autonóm adaptív ágensek (AAA) :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.

Definiciók közötti összefüggés

• Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.

Definíciós modul

• Mi a szimuláció

A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.

Tesztkérdések modul

• A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?

(Nem)

• A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?

(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)

• A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?

(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)

Ajánlott irodalmak modulja

• Simonyi András :A gondolkodó gépek [5]
• A szimuláció Iskolai segédanyag [6]
• Halász Gábor-Temesi Tibor: Trendek a számítástechnikában [7]
• ....