„Vállalati külső információs rendszer” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 22., 13:56-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 2004: "„Chikán Attila megfogalmazása szerint:

Az információs rendszer a vállalatok környezetére, belső működésére és a vállalat - környezet tranzakciókra vonatkozó információk begyűjtését, feldolgozását, tárolását és szolgáltatását végző személyek, tevékenységek és technikai eszközök összege.”(dr. Sediviné, 1996)."[1]

• 2004: "egy vállalatot mind a külső és belső környezetből nagyon sok hatás, adat, illetve információ éri. A hatékony működéshez egy vállalatnak szüksége van arra, hogy az érkező információk között különbséget tudjon tenni ezek fontossága és rávonatkozó esetleges hatása szempontjából. Az információs rendszerek célja, hogy segítsék a cégeket, szervezeteket az információk összegyűjtésében, feldolgozásában, tárolásában, visszakeresésében, úgy hogy közben a vállalat számára egy információs többlet értéket biztosítson."[2]
• 2003: " A külső információs rendszer alapvetően a klasszikus, ill. az adat-vizualizációval kiegészített adattámogatási szintet (Data Support) célozza meg, hiszen nem támaszkodik olyan módszerekre, melyek az adatokból képletszerű (vö. szakértői rendszer, neurális háló) tudást állítanának elő döntéstámogatási (pl. előrejelzési) céllal."[3]
• 2003: "Külső adatként értelmezendő tehát minden olyan adat és szolgáltatás, melyek a vállalkozás környezetét írják le, így nem sorolhatók a pénzügy-számviteli munka és egy egyszerű CRM adatbázis hatáskörébe, mégis jelentéssel bírnak a döntéshozatal szempontjából. Ilyen pl. meteorológiai adatok, általános áradatok, műszaki katalógusok, egyéb – az objektumok összehasonlítását célzó – benchmarking adatok, stb.). A külső adatok-információk mindezek alapján számos lehetséges szerepet tölthetnek be a vállalati döntéshozatalban." [4]
• 2003: "A „hagyományos” megoldásokkal szemben említhető az Internet, mint a külső információk beszerzésének újszerű forrása."[5]
• 2003: "A külső információs rendszer nézetei: A külső információs rendszert, mint egy tet-szőlegesen nagy halmazt lehet elképzelni, mely tartalmazza a külső állapotok, szolgáltatások elérésének módját és ennek jellemzését (esetlegesen frissességét, felelősét, stratégiáját és kritikáját). Ebben a nagy halmazban bármit is megtalálni nehézkes és lassú. Ezért a külső információs rendszer fejlesztése során a fő cél a halmaz állandó bővítése, karbantartása (pl. megszűnt szolgáltatások törlése, inaktiválása) mellett a halmaz bármilyen kérdés kapcsán való gyors lekeresni tudásának biztosítása. A hatékony találatelérést számos megoldás biztosíthatja, ezek közül az indexálás (vagyis az adatok és szolgáltatások bizonyos, fontos jellemzőinek megadása) jelenti a legfontosabb (emberi munkaigényes, de valóban célirányos) eszközt."[6]
• 2002: "Vállalatközi, regionális szinten: Egyre nagyobb volumenben jelennek meg olyan központi kezelésű adatbázisok, melyek kialakításában, adattal való ellátásában, esetleg részbeni működtetésében, fejlesztésé-ben az állami támogatások szerepet játszanak, így egyfajta alapot teremtenek a színvonalas szaktanácsadá-si szolgáltatások kialakulásához. Az ilyen rendszerekhez való vállalati csatlakozás nagy részben kielégíti a vállalati külső (gazdasági, társadalmi, ökológiai környezetet figyelő) információs rendszerrel szemben támasztott követelményeit, különösen akkor, ha a kívülről rendszeresen lehívott adatokat egy belső (saját paraméterekkel ellátható) értékelő rendszer folyamatosan alakítja át vészjelzésekké, illetve pozitív (üzleti lehetőségeket sejtető) szimbolikus hírekké."[7]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Level5 (keretrendszer)
  • grafikus, induktív, online, egyszintű/többszintű, hibrid (jelző)
  • kukorica-termésbecslés (alkalmazási példa)
  • ...
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • szabály
  • objektum
  • attribútum
  • opció
  • magyarázó alrendszer
  • heurisztika
  • következtető alrendszer
  • ...
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • hasonlóság elemzés, ill. döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, CBR, abdukció, JOKER, COCO, indukció, WAM, tudásbázisú/ismeretalapú rendszer, benchmarking, BSC, fuzzy rendszer, neurális háló)
  • mestertséges intelligencia alkalmazások (szakértői rendszer, mesterséges élet, természetes nyelvek kezelése, robotika)
  • szimuláció (szakértői rendszerek, agrár-szektormodellek)
  • ...
• ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 1986: A definíció alapján egy elektronikus könyvtár, ill. egy innovációs hír- és dokumentumportál szintén szakértői rendszernek minősülhet?

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• ...