„Egyszintű szakértői rendszer” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
a
 
(54 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Angol megnevezés:''' ...
+
'''Angol megnevezés:'''     Expert System: combinatorical solution
 
__TOC__
 
__TOC__
 
== Történeti modul ==
 
== Történeti modul ==
A legfontosabb eredmények történeti sorrendben:
 
  
*'''1955-1970 Első kutatások'''
+
 
 +
:*'''1986''': "Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére."  [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20677]
 +
 
 +
 
 +
:*'''1993''': A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: "Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését" British Computer Society's Specialist Group, 1983 [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20528]
 +
 
 +
 
 +
:*'''1995''': A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]
 +
 
 +
 
 +
:*'''1998''': Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20703]
 +
 
 +
 
 +
:*'''2000''': "A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20679]
 +
 
 +
 +
:*'''2001''': A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20681] (kivonatos fordítás)
 +
 
 +
 
 +
:*'''2002''': "A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését." "A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli." [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20682]
 +
 
 +
 
 +
:*'''2002''': A szakértői rendszerek indukcióval is létrehozhatók.  [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20685 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]
 +
 
 +
 
 +
:*'''2002''': Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]
 +
 
 +
 
 +
:*'''2002''': A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]
 +
 
 +
 
 +
:*'''2002''': A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20691 Kapcsolódó OGIL bejegyzés]
 +
 
 +
== A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában: ==
 +
 
 +
 
 +
*''' Első kutatások'''
 
Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.
 
Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.
  
14. sor: 49. sor:
  
  
*'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek'''
+
*''' Az első tudásalapú rendszerek'''
 
Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek:  
 
Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek:  
 
:#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR),   
 
:#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR),   
:#MYCIN (Orvosi SZR),
+
:#MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)
 
:#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"),  
 
:#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"),  
 
:#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel),  
 
:#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel),  
25. sor: 60. sor:
  
  
*'''1981-90 Alkalmazások'''
+
*''' Alkalmazások'''
 
Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]
 
Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20503]
 +
  
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==
* ...
+
 
 +
 
 +
:* '''"Ez egy kapcsolattípus"'''
 +
 
 +
# [[Grafikus szakértői rendszer]] (jelző)
 +
# [[Induktív szakértői rendszer]] (jelző)
 +
# [[Online szakértői rendszer]] (jelző)
 +
# Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - (SZR-fejlesztő keretrendszer)
 +
 
 +
 
 +
 
 +
:* '''"Van neki, része a szócikknek"'''
 +
 
 +
# [[szabály]]
 +
# [[opció]]
 +
# [[Logikai műveletek]]
 +
# kombinatorika
 +
# tudásmérnök
 +
 
 +
 
 +
 
 +
:* '''"A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)"'''
 +
 
 +
# [[szakértői rendszer]] (egyszintű, többszintű, következtetőgép, magyarázó alrendszer, ...)
 +
# [[Döntéstámogató rendszer]] ([[szakértői rendszer]], [[abdukció]], [[Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO)]], [[indukció]], [[Weights and Activities Model]], [[benchmarking]],[[Balanced Scorecard]], [[neurális háló]])
 +
 
 +
 
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
 
==  Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja ==
* ...
+
* A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.
 +
 
 +
Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...
 +
 
 +
*A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja"; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján.
 +
 
 +
A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.
 +
 
 +
A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.
 +
 
 +
*Több szakirodalmi forrásban találkoztam az "intelligens" jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.
 +
 
 +
*A szakértői rendszer az emberi problémamegoldó képességet hivatott modellezni. Ezzel a megfogalmazással ugyanaz a probléma, mint a fent említett intelligens jelzővel: az emberi problmamegoldó képességet nem ismerjük pontosan.
 +
 
 
== Definíciós modul ==
 
== Definíciós modul ==
  
 +
A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.
  
Szakértői rendszer
+
Egyszintű szabály pl.:
 +
HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.
  
Bonyolult problémák megoldásához nélkülözhetetlen, hogy a lehetőségekről és korlátokról kellő információkkal rendelkezzünk. Tipikusan ilyen probléma pl az orvosi diagnosztika (amikor a tünetek alapján kell döntenie az orvosnak arról, hogy mi a betegség és hogyan kell gyógyítani); a pályaválasztási tanácsadás; nagy műszaki létesítmények tervezése; bonyolult rendszerek hibáinak megkeresése, geológiai mérések értékelése, műholdak vezérlése, repülőgép pilóták manőverezésének támogatása. Ehhez nyújtanak segítséget a mesterséges intelligencia kutatások eredményeként kialakított szakértői (idegen szóval: expert) rendszerek. Ezek nagy kiterjedésű, a szakértők által összegyűjtött és a számítógépben tárolt adatbázisra támaszkodnak. Az adatbázis nemcsak adatokat, hanem ha akkor típusú (a szakértők által előzetesen leírt) szabályokat is tartalmaz. Ezekkel az ún. következtető mű a kiindulásnál felvett adatok alapján valamilyen általában egynél több következtetésre jut. Ezekből kell a rendszert használó (és a döntésért felelős) személynek a “megoldást” kiválasztania.
+
== Tesztkérdések modul ==
 +
* '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?'''
 +
:- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.
  
A probléma megoldása kereséssel történik, nem pusztán formállogikai következtetésekkel, hanem ún. heurisztikus vezérléssel: a beépített szabályok révén a legvalószínűbb megoldások irányában keres, a következtetésekben tapasztalati tényeket is figyelembe vesz és minden következtetést az ember számára elfogadható formában magyaráz meg. Ha a föl használó a választ nem fogadja el, további kérdéseket tehet fel. Az eljárás az összetett feladatokat részekre bontja, kialakítva a kérdések és a válaszok hierarchiáját; a nagyszámú tapasztalati adatból statisztikus értékeléseket készít; fölhasznál önmagukat hívó (rekurzív) programelemeket; megvizsgálja (és közli) a szélsőséges eseteket; “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb tapasztalatokat. A rendszer öntanuló: “megjegyzi” a fölhasználás során szerzett újabb adatokat és következtetéseket, beépíti azokat az adatbázisba.
 
  
A szakértői rendszert elsősorban olyan feladatok megoldására lehet használni, amelyeknél az adott esetre érvényes tények alapján ki kell választanunk sok lehetőség közül a (meghatározott szempontok szerint) megfelelőeket. A szakértői rendszer nem helyettesíti, hanem kiegészíti az emberi gondolkodást; nem dönt, hanem segíti a döntéshozatalt. Eredménye sohasem egy, hanem néhány – a megadott szempontoknak eleget tevő – megoldás, amelyek közül egyet a rendszer használójának kell kiválasztani, vállalva a választásért a felelőséget. [http://web.axelero.hu/eszucs7/Informatika/Informatika-4.htm]
+
* '''Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?'''
 +
:- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.
  
A szakértői rendszerek főbb jellemzői:
 
  
    * segít megoldani bonyolult problémákat,
+
* '''Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?'''
    * képes új ismeretek befogadására;
+
:- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.
    * segítséget nyújt az ismeretek értékeléséhez, más rendszerbe való átviteléhez;
 
    * lehetőséget adj a tudásbázisban lévő ismeretek könnyen értelmezhető formában való közlésére;
 
    * magyarázatot ad arra, hogyan jutott el az eredményhez;
 
    * képes nem teljes, vagy nem egzakt kiindulási adatokból is eredményre jutni;
 
    * az eredményeket természetes nyelven is tudja közölni
 
  
  
== Tesztkérdések modul ==
+
* '''Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra?'''
* ...
+
:-Igaz.
 +
 
 +
 
 +
* '''Igaz-e, hogy a szakértői rendszer alapvetően logikai műveletekre támaszkodik?'''
 +
:-Igaz
 +
 
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
* ...
+
* Dominics Sándor
 +
A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20809]
 +
 
 +
 
 +
* Bryant, N.
 +
Managing Export systems. New York, John Wiley et sons
 +
 
 +
Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20807]
 +
 
 +
 
 +
* Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet
 +
Intelligens irányító rendszerek. [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20804]
 +
 
 +
 
 +
* Gyenge Balázs
 +
Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20803]
 +
 
 +
 
 +
* Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy
 +
Building your first expert system
 +
 
 +
Magyarul: Így készül a szakértői rendszer
 +
[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20799]
 +
[[Kategória:Lexikon_(special)]]

A lap jelenlegi, 2008. január 30., 12:58-kori változata

Angol megnevezés: Expert System: combinatorical solution

Történeti modul

  • 1986: "Olyan összetett számítógépes rendszer, amely egy adott szakterületen információkat és felhasználható eljárásokat nyújt a felhasználó részére." [1]


  • 1993: A szakértői rendszer lényegét abban foglalhatjuk össze, hogy az olyan intelligens ismeretalapú rendszer, amely jelentős problémák megoldásához egy-egy adott szakterület ismeretanyagát felhasználva új gondolatok megszületését ösztönzi, esetleg kényszeríti ki. Az angol Számítógéptudományi Társaság szakértő csoportjának meghatározása szerint: "Egy szakértő rendszert a számítógépben tárolt ismeretbázis megjelenítéseként értelmezzük, ahol a szakértő ismeretek olyan formában tárolódnak, hogy a rendszer képes intelligens tanácsot vagy intelligens döntést hozni az adott kérdéssel összefüggésben. További jellemző, melyet sokan alapvetőnek is tartanak, a rendszenek az a képessége, hogy - igény szerint és az érdeklődő számára alkalmas módon - igazolja is saját okfejtését" British Computer Society's Specialist Group, 1983 [2]


  • 1995: A SZR olyan program, amely több különálló részből, modulból áll. Az egyes moduloknak más - más a feladatuk, különféle módszerek alapján működnek, és egy probléma megoldásánál terészetesen együttműködnek. [3]


  • 1998: Tudásbázisból, következtetési mechanizmusból és felhasználói interfészből álló szoftverrendszer, amely speciális szakterületen intelligens tanácsadóként működik, helyzetértékelésre és javaslatok kidolgozására képes. Utolérte a számítástudomány terminusainak végzete; egyre inkább vevőcsalogató jelzővé válik. [4]


  • 2000: "A Szakértő Rendszer megnevezés azonban félrevezető, ugyanis nem helyettesítik a szakértőt, csupán arra vállalkoznak, hogy az emberi szakértő sok specifikus ismeretet és nagy figyelmet igénylő munkájából átvállalják magukra annak mechanizálható részét, fokozva így a felhasználó-szakértő hatékonyságát, bár sok esetben a célja a rendszernek az, hogy szakértő nélkül is megoldható legyen a probléma illetve bizonyos problémákra új megoldásokat találjunk. Azonban az eddig megvalósított rendszerek csak olyan területekig képesek eljutni amelyek egy szakértő által is jól megoldható feladatot jelentenek." [5]


  • 2001: A szakértői rendszerek (vagy szinonimaként: a tudásbázisú rendszerek) olyan programok, melyek képesek az emberi problémamegoldó képességet szimulálni. A szakértői rendszerek egy szűkebb szakterületről jelentős tudásmennyiséget fognak össze. Kezelik a heurisztikákat, melyek segítségével részproblémákhoz megoldásként tapasztalati értékeket képesek rendelni. A szakértői rendszerek képesek tehát a bizonytalan tapasztalati tudást kezelni. A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik (vö. más egyenrangú kifejezésekkel része valaminek). [6] (kivonatos fordítás)


  • 2002: "A szakértői rendszer olyan eljárás, amely lehetővé teszi tetszőleges tényezők kapcsolataihoz (állapot-kombinációkhoz) tartozó következmények összefüggés-rendszerének számítógépes formában történő kezelését." "A szakértői rendszer tehát szabályelvű, azaz alapvetően logikai műveletekre támaszkodik és alapvetően nem metrikus skálák adatait (tényezők opcióit, pl. színek, rangsorok) kezeli." [7]



  • 2002: Az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ, míg a többszintű szakértői rendszerek külön-külön megmagyarázzák a feltételeket, azaz magyarázó alrendszerrel rendelkeznek. Kapcsolódó OGIL bejegyzés


  • 2002: A szakértői rendszernek a tudásbázis a hossszútávú memóriáiája, amely a problémakörhöz tartozó kétféle ismerettípust tárol.Kapcsolódó OGIL bejegyzés


  • 2002: A szakértői rendszer az objektív tudás tudatosodott, algoritmizálható formája. Az objektív tudás egy képesség, mely a valóság jövőbeli állapotát képes előre jelezni. Kapcsolódó OGIL bejegyzés

A legfontosabb állomások a Szakértői Rendszerek (SZR) kialakulásában:

  • Első kutatások

Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.

főbb eredményeik:

  1. Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki.
  2. General Problem Solver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.
  3. PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.
  4. LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.


  • Az első tudásalapú rendszerek

Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek:

  1. DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR),
  2. MYCIN (Orvosi SZR: az adatbank a betegségek tüneteit tartalmazza, valamint ezen tünetek összefüggéseit. A következtetőmű abban segít, hogy bizonyos tünetcsoportok alapján a lehetséges diagnózisokat az orvos megtalálja. Mint minden szakértői rendszer, az orvosi is mindig több választ (diagnózis változatot) ad meg; ezek közül kell a probléma megoldónak (az orvosnak) kiválasztania a szerinte megfelelőt. Ezek után a lehetséges terápia változatokra is javaslatot ad a rendszer.)
  3. EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"),
  4. GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel),
  5. HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja),
  6. XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR),
  7. PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).


  • Alkalmazások

Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. [8]


Ontológiai modul

  • "Ez egy kapcsolattípus"
  1. Grafikus szakértői rendszer (jelző)
  2. Induktív szakértői rendszer (jelző)
  3. Online szakértői rendszer (jelző)
  4. Level5; Gold works; CLIPS; GENESYS; ALL-EX Plus - (SZR-fejlesztő keretrendszer)


  • "Van neki, része a szócikknek"
  1. szabály
  2. opció
  3. Logikai műveletek
  4. kombinatorika
  5. tudásmérnök


  • "A szócikk része valaminek (A szócikkel egyenrangú fogalmak)"
  1. szakértői rendszer (egyszintű, többszintű, következtetőgép, magyarázó alrendszer, ...)
  2. Döntéstámogató rendszer (szakértői rendszer, abdukció, Component-based Object Comparison for Objectivity (COCO), indukció, Weights and Activities Model, benchmarking,Balanced Scorecard, neurális háló)


Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • A szakirodalmakban nem találtam ellentmondást a szakértői rendszerekre vonatkozóan. Viszont az egyszintű szakértői rendszer fogalmát csak egy korábbi OGIL-bejegyzésben találtam meg.

Szerkesztői javaslat: A következtető gép és a kombinatorikai tér összevetése...

  • A következtető alrendszer (következtető gép) a feladat-megoldás „motorja"; a SZR programjának azon része, amely a tudásbázis és a munkamemória tartalmát felhasználva levonja a következtetéseket a SZR-t létrehozó személy által megadott igazságtábla alapján.

A SZR működése során ezen igazságtáblában szereplő feltételek egyidejű fennállása egy előre megadott választ eredményez.

A komplex megközelítésű rendszerek (pl. állattenyésztés, növénytermesztés...) azonban problémásak a befolyásoló tényezők nagy száma, azok bonyolult összefüggése, valamint a tapasztalati és kísérleti eredmények nem fedik le az egész eseményteret. Így a következtető gép hibás / nem megfelelő választ adhat.

  • Több szakirodalmi forrásban találkoztam az "intelligens" jelzővel. Azt azonban nem magyarázzák meg, hogy mit tekintünk annak.
  • A szakértői rendszer az emberi problémamegoldó képességet hivatott modellezni. Ezzel a megfogalmazással ugyanaz a probléma, mint a fent említett intelligens jelzővel: az emberi problmamegoldó képességet nem ismerjük pontosan.

Definíciós modul

A szakértői rendszerek a mesterséges intelligencia kutatás részterületét képezik. Olyan számítógépes felhasználói programok, amelyek kiegészítik az emberi gondolkodást , rutinmunkát vesznek át, de nem helyettesítik azt minden esetben. Az emberi döntéshozó folyamatot szimulálják. A kérdéses szűk szakterületre vonatkozó tudást valódi (élő) szakértőktől szerzik. Az egyszintű szakértői rendszerek nem rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel, mint a többszintű alrendszerek. Tehát az egyszintű szakértői rendszer olyan szabályokból áll, melyekben minden szabály következménye egyben egyike a lehetséges végkövetkeztetésnek.

Egyszintű szabály pl.: HA beteg vagyok, AKKOR gyógyszert veszek be.

Tesztkérdések modul

  • Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek magyarázó alrendszerrel rendelkeznek?
- hamis, mert csak a többszintű szakértői rendszerek rendelkeznek magyarázó alrendszerekkel.


  • Igaz, hogy az egyszintű szakértői rendszerek nem adnak köztes választ is a probléma megoldása során?
- igaz, azt csak a többszintű szakértői rendszerek adnak.


  • Igaz, hogy a szakértői rendszerek teljes mértékben képesek az emberi gondolkodást helyettesíteni?
- hamis, nem minden esetben. Pl.: ha csak azt akarjuk kideríteni, megérkezett-e az ösztöndíj, arra választ tud adni a szakértői rendszer emberi beavatkozás nélkül is.


  • Igaz, hogy léteznek olyan szakértői rendszerek is, amelyek képesek a tanulásra, önálló következtetés levonásra?
-Igaz.


  • Igaz-e, hogy a szakértői rendszer alapvetően logikai műveletekre támaszkodik?
-Igaz

Ajánlott irodalmak modulja

  • Dominics Sándor

A szakértői rendszerek lélektani hatásáról. [9]


  • Bryant, N.

Managing Export systems. New York, John Wiley et sons

Magyarul: Szakértői rendszer felépítése. Novotrade - Budapest [10]


  • Hangos Katalin, Gerzson Miklós; Veszprémi Egyetem Műszaki Informatikai és Villamosmérnöki Intézet

Intelligens irányító rendszerek. [11]


  • Gyenge Balázs

Döntést támogató rendszerek alkalmazási kérdései a mezőgazdaságban különös tekintettel a szimulációra és a szakértői rendszerre : Doktori értekezés[12]


  • Tom Nagy, Dick Gault, Monica Nagy

Building your first expert system

Magyarul: Így készül a szakértői rendszer [13]