„Liebig-féle minimum-elv” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 1., 13:14-kori változata

Angol megnevezés: Liebig's law of the minimum

Történeti modul

• "1837": Justus von Liebig német mezőgazdasági vegyész 1837-ben fedezte fel, hogy a növények által a talajból felvett tápanyagok voltaképpen ásványi sók. Innen már csak három év választotta el, hogy közzétegye híres törvényét. E szerint hiába áll rendelkezésre egy adott tápanyag (de akár más erőforrás), ha egy másik nélkülözhetetlen tápanyag/erőforrás nem áll elegendő mennyiségben jelen. Tehát a minimumban lévő erőforrások határozzák meg a maximális teljesítményt.

• "1950" a korszerű műtrágyázás alapja a Liebig féle minimum elv, ekkor fogalmazták újra az elvet. A maximális terméshozam eléréséhez meghatározott mennyiségben és arányokban szükségesek az ásványi anyagok. Ha a szükségeshez képest relatív legkevesebb az ásványi anyag mennyiségét növelik, nő a terméshozam, amíg egy másik elem nem kerül relatív minimumba. [1]

• "1997" A mikroökonómia fontos alapösszefüggése a termelési függvények alapján levezetett optimumok mibenléte. A ma ismert, de még inkább a ma oktatott termelési függvények azonban maximum három változó hatásának bemutatására korlátozódnak, úgy mond didaktikai okokból. Ha azonban valóságos termelési függvényeket akarunk kapni nem elég a három változós függvény, főleg ha számításba kerül, hogy sok tényező nem független egymástól (Liebig minimum elv), lehet hogy nem is létezhet optimum. [2]

• "2005" A (relatív) minimumban lévő tényező - tápanyag, víz, fény, hőmérséklet - korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba. A relatív minimumtörvény kiterjeszthető más termelési tényezőkre is. A minimumban - vagy jelentős hiányban lévő tápanyag által okozott terméscsökkenés a termelésre fordított költségek megtérülésében is jelentkezik, tehát anyagi veszteséget is jelent. Ez a felismerés jelentette a tápanyag-visszapótlás (műtrágyázás) modern szemléletének megalapozását. A termés és az azt meghatározó alapvető tényezők törvényszerűségét a világszerte ismert ún. "hordó-elmélet" szemlélteti a legjobban: a hordó különböző magasságú dongáinál a beleöntött víz vagy termés ott folyik ki, ahol a legalacsonyabb donga van. A tápelemek és a környezeti tényezők a hordó dongáinak felelnek meg. Mindegyik donga hossza más, az ellátottságtól függően. A hordóba töltött víz szimbolizálja a termés mennyiségét (termésszintet). Mindig az a tényező (tápelem) befolyásolja a termés mennyiségét, amelyikből a legkevesebb van. A kieső termés a meg nem térülő ráfordítások miatt anyagi veszteséget is okoz. [3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus":
  • Műtrágyázás (ez egy példa: P és N összefüggése)
  • CO2 koncentráció és a fotoszintézis intenzitásának kölcsönhatása (alkalmazási példa)

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • Ráfordítás
  • Hozam
  • Függvény

• "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • Méretgazdaságosság (csökkenő határtermék törvénye, mérethozadék, Mitscherlich törvénye, Ricardo földjáradék elmélete)
  • Ceteris paribus (liebig elv, Csökkenő hozadék elve, ...)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Milyen viszonyban áll egymással a Liebig-elv, a csökkenő hozadék elve és a céltalanság tétele?

A Liebig-elv egyedre, ill. homogén populációra, a csökkenő hozadék elve inhomogén egyedcsoportra vonatkozik. A céltalanság tétele keretében modellek között kellene választani, ehhez többek között ceteris paribus jellegű tesztelési modulok is szóba kerülhetnek, melyeknél nehezen dönthető el, hogy liebig-karakterű vagy csökkenő hozadék jellegű célállapot kell, hogy a teszt alapjaként szerepeljen.

Definíciós modul

• Liebig 1840-ben megfogalmazott törvénye, mely szerint a növények növekedését mindig az igényekhez képest legkisebb mennyiségben jelenlevő tápanyag korlátozza. Ez az elv az ökológiában is érvényes, így egy faj elterjedését a minimumban lévő környezeti tényező határozza meg. Szorosan összefügg vele a korlátozó tényező vagy limitáló faktor fogalma: Az egyed vagy a populáció igényeihez képest minimumban lévő környezeti tényező, ami meghatározza egy adott faj elterjedését.

Ezen elv az élett legtöbb területén igaznak mondható, így a számítástechnikában is. Mivel egy adott konfiguráció maximális teljesítményét a leglasabb alkatrész határozza meg. Például: hiába rendelkezek egy 3GHz-es processzorral, ha csak 128 Mb memóriával fut a gép, a teljesítménye nem lesz maximális.

• Termelési tényezők alkalmazásakor egy pont után csökkenni fog a termelés, elmarad az optimális kibocsátás, ez a legkisebb mennyiségű termelési tényezőre is vonatkozik.

Tesztkérdések modul

• Igaz -e hogy Liebig angol származású volt? Nem! -Német.
• Igaz -e hogy a minimumtörvényt a XX. században fogalmazták meg először? Nem! -A XIX. sz.-ban.
• Igaz -e hogy a minimumtörvény szerint a legkisebb erőforrás elhanyagolható? Nem! -A legkisebb erőforrás limitáló tényező.
• Igaz-e,hogy a befektetések növelése egyre kisebb hasznot hajt a mezőgazdaságban, de utólag az önköltség megtérül? Nem! Az önköltség utólag nem térül meg.
• Tudjuk -e biztosan, hogy a Liebig-féle minimumelv és a csökkenő hozadék elve elletmondanak egymásnak? Nem! -Biztosan nem tudjuk.

Ajánlott irodalmak modulja

• Andrássy Adél : A mezőgazdaság termelési tényező arányainak elemzése neoklasszikus termelési-növekedési elméletek alpján [4]

• Dr. Molnár József: Közgazdaságtan I [5]

• Zöld Zsibongó_2004: [6].