„Agrárszektor-modell” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Történeti modul)
 
(3 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
10. sor: 10. sor:
  
 
* '''2002''': kapcsolódó OGIL bejegyzés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20179]
 
* '''2002''': kapcsolódó OGIL bejegyzés[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20179]
 +
 +
* '''2004''': "Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben a mezõgazdaság jövedelem-helyzetének vizsgálatára négy kimutatási rendszer áll rendelkezésre. (Ismereteink szerint országos szinten sem léteznek ennél több, illetve ettõl eltérõ rendszerek.) Ezek közül a mezõgazdaság, mint nemzetgazdasági ág, jövedelem-tömegének (az összes jövedelemnek) a megközelítésére fõként az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal (APEH-adatok), valamint a Mezõgazdasági Számlarendszer (MSZR) kimutatásai alkalmasak. A további két jövedelem-kimutatási forrás közül a tesztüzemi rendszer (FADN) a mezõgazdasági vállalkozások reprezentatív felmérésen alapszik, az ágazatonkénti költség- és jövedelemszámítási adatbázis pedig a mezõgazdasági termékek gazdasági pozíciójáról ad képet. Ugyanakkor sem az APEH, sem az MSZR jövedelem számbavétele sem teljes. Elõbbi elsõsorban csak a kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági szervezeteket tartalmazza, utóbbi pedig nem fedi le a nem adózó mezõgazdasági kisüzemek mezõgazdaságon kívüli tevékenységét és annak jövedelem vonatkozásait. A kétféle jövedelem-meghatározási rendszer jellegében – az így kimutatott jövedelem belsõ tartalmában – is eltéréseket mutat."[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=21212]
  
 
*...
 
*...
22. sor: 24. sor:
 
**piaci információs rendszer (keretrendszer)
 
**piaci információs rendszer (keretrendszer)
 
**[[tesztüzemi rendszer]] (keretrendszer)
 
**[[tesztüzemi rendszer]] (keretrendszer)
**[[prognosztika]] (alkalmazási terület)
 
**gazdaságelemzés (alkalmazási terület)
 
**döntéselőkészítés (alkalmazási terület)
 
 
**...
 
**...
 
* '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
 
* '''"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:'''
**ex ante
+
**ex ante (előzetes elemzés=becslés)
**ex post
+
**ex post (utólagos elemzés= kiértékelés)
**MSZR
+
**stratégiai háttérmunka  
**PIT
 
**stratégiai háttérmunka
 
 
**...
 
**...
 
* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''
 
* '''"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:'''
**szakértői vélemények (kiegészítő jelenség)
+
**[[prognosztika]] (agrárszektor modellek, tőzsdei előrejelzések, ...)
**[[előrejelzés]] (szinoníma)
+
**gazdaságelemzés (agrárszektor modellek, ÁKM, statisztikai rendszer, ...)
 +
**döntéselőkészítés (agrárszektor modellek, sajtófigyelés, érdekegyeztetés, ... )
 
**...
 
**...
  
66. sor: 64. sor:
  
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
 
== Ajánlott irodalmak modulja ==
* Burell, Henrichsmeyer, Alvarez-Coque: Agrárszektor-modellek általános jellemzése, Eurostat Kiadó 1995.
+
* Burell, Henrichsmeyer, Alvarez-Coque: Agrárszektor-modellek általános jellemzése, Eurostat Kiadó 1995. http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=
* Henrichsmeyer: Agrárszektor-modellek (Agrarsectormodelle), Eurostat 1995.
+
* Henrichsmeyer: Agrárszektor-modellek (Agrarsectormodelle), Eurostat 1995. http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=
* Pitlik László: Agrárinformatikai szöveggyűjtemény, Agroconsult Kft. 1996.
+
* Pitlik László: Agrárinformatikai szöveggyűjtemény, Agroconsult Kft. 1996. http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=
* Oros Ilona, Pitlik lászló: MSZR kézikönyv, AKII Budapest 1996.
+
* Oros Ilona, Pitlik lászló: MSZR kézikönyv, AKII Budapest 1996. http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=
 
* ...
 
* ...
 +
[[Kategória:Lexikon_(special)]]

A lap jelenlegi, 2008. január 30., 11:58-kori változata

Angol megnevezés: Agricultural sector modell ...

Történeti modul

  • 1996: "Egy nemzetgazdasági számlarendszer célja, hogy a nemzetgazdaság tevékenységeirõl lehetõleg átfogó, összehasonlítható és rendszerezett képet adjon, mely alapján elemzések, elõrejelzések és politikai intézkedések is lehetõvé válnak. A cél akkor realizálható, ha a legkülönfélébb gazdasági egységek gazdasági értelemben fontos tranzakcióinak sokfélesége egységes szempontrendszer szerint rendszerezhetõ, ill. számlák és táblázatok konzisztens rendszerével világosan és átláthatóan leírható."[1]
  • 2001: "Az agrárszektor-modellek (mint a legtöbb interdiszciplináris kutatási terület, pl. mesterséges intelligencia kutatás) definíciója leginkább alkalmazási területein keresztül közelíthető meg. Az agrárszektor-modellek tehát a makro-ökonómiai (agrárpolitikai) tervezés, döntés-előkészítés eszközei, úgy az EU, mint a nemzeti agrárpolitikai intézkedések szintjén.(...)az agrárszektor-modellek (sokak szemében gyanús és átláthatatlan) „alternatívái” (helyesen értelmezve, sokkal inkább kiegészítői, partnerei) a klasszikus (intuitív, asszociatív) szakértői véleményeknek. E kettő szimbiózisa vezethet az alkalmazások, döntések átlag feletti sikeréhez (vö. SPEL MFSS szakértői vélemények bevonása a modell adatainak és eredményeinek értelmezési folyamatába).(...)Az agrárszektor-modellek egyszerre jelennek meg a napi (operatív, taktikai) döntés-előkészítés (politikai tanácsadás), a stratégiai háttérmunka (gazdaságelemzés, alkalmazott kutatás) és az alapkutatás szintjén (vö. gazdaságmatematika, informatika), így egyidejűleg kapcsolódnak a kormányzati, ill. érdekvédelmi szervezetekhez, a szakértői, szakmai testületekhez, a kutató intézetekhez, s egyetemekhez.(...)egy agrárszektor-modell egy olyan hasznos eszköz, melyben a korábbi tapasztalatok rendezett, hozzáférhető, átlátható formában állnak rendelkezésre, s éppen ez képes biztosítani az intézmények működésének, generációk együttműködésének folytonosságát (vö. tudástranszfer, szokásjog, kultúra)."[2]
  • 2002: " Az agrárszektor-modellek alkalmazásának 2 feltétele van: az egyik a benchmarking (ország-, régió-összehasonlítási) célokat és a konzisztenciát szolgáló alapadatbázis kialakítása, mely önmagában is két részre tagolódik : a több forrásból származó tényadatokra és az exogén modellváltozók előrejelzésére. A másik feltétel: a közgazdasági törvényszerűségek minél komplexebb körét integráltan kezelni képes modell (...) Az IDARA keretében elkészült egy adatintegrációt és számos önellenőrzést lehetővé tévő keretrendszer, mely eredményeként a SPEL MFSS99 az EU tagországok adataival azonos értékű magyar elemzéseket képes készíteni. Az IDARA adatbázis kialakítása szembesítette a fejlesztőket azzal, hogy a statisztikai adatok alapján nem lehet elszámolni az ország területével ágazatok szerint, hogy a termékmérlegek és az ágazati technológiák adatai a takarmányok és a vetőmagok esetében soha nem kerültek összevezetésre és keresztellenőrzésre, hogy a megyei adatok és az országos adatok nem alkotnak egységes rendszert."[3]
  • 2002: kapcsolódó OGIL bejegyzés[4]
  • 2004: "Az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben a mezõgazdaság jövedelem-helyzetének vizsgálatára négy kimutatási rendszer áll rendelkezésre. (Ismereteink szerint országos szinten sem léteznek ennél több, illetve ettõl eltérõ rendszerek.) Ezek közül a mezõgazdaság, mint nemzetgazdasági ág, jövedelem-tömegének (az összes jövedelemnek) a megközelítésére fõként az Adó- és Pénzügyi Ellenõrzõ Hivatal (APEH-adatok), valamint a Mezõgazdasági Számlarendszer (MSZR) kimutatásai alkalmasak. A további két jövedelem-kimutatási forrás közül a tesztüzemi rendszer (FADN) a mezõgazdasági vállalkozások reprezentatív felmérésen alapszik, az ágazatonkénti költség- és jövedelemszámítási adatbázis pedig a mezõgazdasági termékek gazdasági pozíciójáról ad képet. Ugyanakkor sem az APEH, sem az MSZR jövedelem számbavétele sem teljes. Elõbbi elsõsorban csak a kettõs könyvvitelt vezetõ gazdasági szervezeteket tartalmazza, utóbbi pedig nem fedi le a nem adózó mezõgazdasági kisüzemek mezõgazdaságon kívüli tevékenységét és annak jövedelem vonatkozásait. A kétféle jövedelem-meghatározási rendszer jellegében – az így kimutatott jövedelem belsõ tartalmában – is eltéréseket mutat."[5]
  • ...

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • konzisztencia (jelző)
    • reprezentativitás (jelző)
    • racionalitás (jelző)
    • MSZR (keretrendszer)
    • SPEL (keretrendszer)
    • piaci információs rendszer (keretrendszer)
    • tesztüzemi rendszer (keretrendszer)
    • ...
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
    • ex ante (előzetes elemzés=becslés)
    • ex post (utólagos elemzés= kiértékelés)
    • stratégiai háttérmunka
    • ...
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • prognosztika (agrárszektor modellek, tőzsdei előrejelzések, ...)
    • gazdaságelemzés (agrárszektor modellek, ÁKM, statisztikai rendszer, ...)
    • döntéselőkészítés (agrárszektor modellek, sajtófigyelés, érdekegyeztetés, ... )
    • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • 2002: az agrárszektormodellek alkalmazásának rendkívül fontos feltétele a konzisztencia, vagyis az ellentmondásmentesség biztosítása. Ugyanakkor ma Magyarországon nincs hivatalos rendszer bevezetve arra, hogy a nem katalogizált adatvagyon integrálása és ellentmondásmentessé tétele megtörténhessen. Akkor hogyan lehetséges az, hogy ezen adatok alapján modelleket alkotnak, előrejelzéseket készítenek?
  • ...

Definíciós modul

  • Az agrárszektor- modellek olyan keretrendszerek, melyek integrálják az agrárszektor működéséről rendelkezésre álló adatokat, különféle tudáselemeket, így arról hiteles képet biztosítanak, valamint a szektort magát is tudatosan befolyásolhatóvá teszik.Képesek előrejelezni a döntéshozatallal járó változásokat, amellett, hogy közben megőrzik a múltbéli eseményeket is.Egy agrárszektormodell első lépésként egy egyszerű adatbázis, mely később kibővíthető adatfeldolgozó (előrejelző) modulokkal. Ezek a modulok a döntés-előkészítést szolgálják, érzékeltetve a döntési alternatívákat, valamint azok várható hatásait, emellett megmutatják az egyes intézkedések meghozatalának szükségszerűségét,hatékonyságát is.Fontos eszközei tehát a döntéshozatalnak (a szakértői véleménnyel karöltve),mind rövid-, mind pedig hosszútávon alkalmazva.
  • ...

Tesztkérdések modul

  • Igaz-e, hogy az agrárszektormodellek nem alkalmasak a rendelkezésre álló adatok integrálására, ezért nem nyújtanak segítséget az agrárszektor befolyásolásában? (HAMIS, lsd. definíciós modul)
  • Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek segítségével a múltbéli tapasztalatok tárolhatók? (IGAZ, mert az agrárszektormodell egy olyan hasznos eszköz, amely képes biztosítani generációk együttműködését azáltal, hogy rendezett, áttekinthető formában tárolja a múltbéli tapasztalatokat, melyek így ellenőrizhetővé, elemezhetővé válnak, és lehetőség nyílik ezek ellentmondásmentességének, hitelességének vizsgálatára is. )
  • Igaz-e, hogy az agrárszektormodellek alapvetően a döntéselőkészítést szolgálják?(IGAZ, lsd. definíciós modul)
  • Igaz-e,hogy az agrárszektor modell nem biztosít konzisztenciát?(HAMIS, mert az agrárszektormodellek alapfeltétele a konzisztencia bizonyos fokú biztosítása, amely pedig nem más, mint a cél, a jó, a helyes fogalmának szinonímája.)

  • Igaz-e, hogy egy agrárszektormodell helyességét nem befolyásolja az elméleti és a tapasztalati úton megszerzett adatok szignifikáns eltérése? (HAMIS, mert egy agrárszektormodell akkor helyes, ha az elméleti rendszer és a mefigyelések egymást erősítik, magyarázzák.)
  • Igaz-e,hogy az EU nem befolyásolhatja az agrárszektor modell kialakítását?(HAMIS, mert az agrárszektormodellek az agrárpolitikai döntéshozatal fontos eszközei a nemzeti és az EU- intézkedések szintjén egyaránt.)
  • Igaz-e, hogy az agrárszektormodelleket ma már csupán az alapkutatás szintjén alkalmazhatjuk?(HAMIS, mert az agrárszektormodellek egyidejűleg kapcsolódnak a kormányzati, és érdekvédelmi szervezetekhez, szakmai testületekhez, kutató intézetekhez és egyetemekhez, hiszen egyszerre jelennek meg a napi döntéselőkészítés, a stratégiai háttérmunka és az alapkutatás szintjén.)

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja