„Piaci információs rendszer” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2008. február 3., 13:08-kori változata

Angol megnevezés: MIS (Market Information System)

Történeti modul

• 1997: A PIR egy olyan információs rendszer, melynek célja az EU politikai döntéshozóinak információkkal való ellátása, nemzeti szinten a kormányzati döntés előkészítéseihez szükséges információs támogatórendszer biztosítása és a piacok áttekinthetőségének megteremtése.[1]

• 1997: A mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében a piaci információs rendszer egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[2]

• 1998: A piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése, ami fontos előfeltétele egy működő versenynek. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel, mégpedig általában más szintek rovására. A piac szereplőinek tájékoztatását szolgáló piaci- és árinformációs tevékenység a piacon és a piacért történő munka. Feladata a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának figyelése bel- és külföldön, valamint rendszeres és naprakész jelentések készítése. A jelentések részletes árinformációt, differenciált piacelemzéseket és rövid távú előrejelzéseket tartalmaznak. A piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "leszűkül". Ezek általában a felvásárló illetve feldolgozó szervezetek. A piaci információs rendszer céljait az alábbiak szerint lehet meghatározni: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő piaci szereplői részére, a piac orientálása azon árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek és a verseny fenntartása és javítása. Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek, valamint a központi irányítás, illetve elsősorban az EU Bizottság VI. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci /statisztikai/ adatszolgáltató rendszerek Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhető piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működik. Három alrendszerből áll: árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer, amivel elvben megvan a technikai lehetősége annak, hogy a termelők és a felvásárlók a hagyományos piacok megkerülésével az AKII számítógépén teremthessenek kapcsolatot egymással.[3]

• 2001: A MIS fő célja a piac és a termékek figyelése, regionális, nemzeti és bizonyos mértékben nemzetközi szinten, valamint az adott piaci trendek, a piac állapot figyelembe vételével jelentések készítése az árakról meghatározott célcsoportok számára. A Piaci Információs Rendszer céljai között említhetők még: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő szereplői számára, a keresleti-kínálati szituációknak megfelelő árak megállapításával a piac orientálása és a verseny fenntartása és javítása. A Piaci Információs Rendszer célcsoportjai igen sokrétűek: gazdálkodók; kereskedelem és feldolgozás; közjogi testületek, kormányok, szövetségek, EU apparátus; fogyasztók, fogyasztói szervezetek.[4]

• 2001: MIS (Market Information System): A piaci információs rendszer egy számítógépes információs rendszer, amely fő feladata a transzparencia megteremtése a működő verseny fenntartása érdekében. A rendszerek célcsoportjai, a törvényi meghatározottság és a szükségszerűség miatt igen sokrétű: gazdálkodók, feldolgozók, termelők, közjogi testületek, kormány, szövetségek, EU apparátus. A mezőgazdaságban a piaci információs rendszer centralizált, amely előre meghatározott rendszerességgel gyűjti, feldolgozza, és továbbítja a végső piaci adatokat a piaci szereplők számára.[5]

• 2002: A piaci információs rendszer a mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[6]

• 2002: A PIR az az intézmény, amely azért jött létre, hogy az EU politika döntéshozóit ellássa információkkal, biztosítsa a piacok áttekinthetőségét.[7]

• 2002: A piaci információs rendszer optimális működése esetén információval szolgál a gyengébb pozícióban lévő piaci szereplőknek is, irányítja a piacot olyan árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek, valamint a versenyt fenntartja és javítja.[8]

• 2003: piaci árinformációs rendszer: az egyes termékpálya szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges piaci árak nyilvántartási rendszere.[9]

• 2003: A PIR árinformációs alrendszere (PÁIR) esélyt ad arra, hogy amikor tagjává válunk az EU-nak, képesek leszünk piaci ár- és mennyiségi információk szolgáltatásra Brüsszel igényeinek megfelelően. Ugyanakkor a PÁIR-on kívüli piaci adatszolgáltatás - készletek, export- importigények, stb. - területén még sok a bizonytalanság. Úgy tűnik a döntéshozók még nem ismerték fel ennek jelentőségét és megkerülhetetlenségét.[10]

• 2003: Az információs rendszer főbb célcsoportjai, információi és jellemzői a következők: az elmúlt években kiépült egy EU konform Piaci Információs Rendszer a búza, kukorica, az árpa, a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya, a vöröshagyma, a vágósertés, a vágómarha, a vágóbaromfi és a tej ágazatokra. Az adatgyűjtés kéthetente /a tej esetében havonta/ történik. A rendszer egy a korábbi években kialakított információs eleme a zöldség-gyümölcs, a vágott virág fogyasztói és nagybani piacokon folyó kereskedelméről tájékoztat. A Piaci Információs Rendszer részeként működik a sertésállományra vonatkozó előrejelző rendszer.[11]

• 2004: 173/2004. (XII. 30.) FVM rendelet: Az FVM a piaci árinformációs rendszer működtetéséről és az ehhez kapcsolódó feladatokról következőket rendelte el: „Az agrárágazat irányításához, működtetéséhez és az európai uniós kötelezettségek ellátásához az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) Piaci Árinformációs Rendszert (a továbbiakban: PÁIR) működtet. Az AKI ezt a feladatot saját hatáskörében látja el. Az AKI feladatai közé tartozik az információgyűjtés, -ellenőrzés, -feldolgozás és -terjesztés, amelyet PÁIR keretében lát el.[12]

• 2004: FAO definíció a PÁIR-re: egy olyan államilag működtetett szolgáltatás, amely széles körben forgalmazott mezőgazdasági termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen, megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki, nagybani és fogyasztói piacokon és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz, a kereskedőkhöz, a kormányzati tisztviselőkhöz, illetve a fogyasztókhoz. Az EU Piaci és Árinformációs Rendszere az információ felhasználói alapján két csoportra bontható: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerekre és a központi irányítás, illetve az EU Bizottság VI. főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci (statisztikai) adatszolgáltató rendszerekre.[13]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • H-PIR (egyik fajtája)
  • MIS (Market Information System - angol megnevezés)
  • ZMP (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh) = Németországban a piaci információs rendszer

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • piaci információ
  • ár- és mennyiségfigyelő alrendszer
  • előrejelző alrendszer
  • elektronikus piaci "keres-kínál" alrendszer

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • AKII (Piaci Információs Rendszer, Tesztüzemi rendszer, Agrárstatisztika, sertés-állományprognózis, ...)
  • primér információs rendszerek Magyarországon (Piaci Információs Rendszer, Tesztüzemi rendszer, Agrárstatisztika, Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer)

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Az eredeti csoportosítás nem sorolja a primer információs rendszerek közé az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert, de a tanagyag szerint már fontos részét képezi , hisz jelentős inkonzisztencia alakult ki a KSH és az IIER között.
• A Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat (MSzIH) — angolul: Farm Accountancy Data Network (FADN) információkat szolgáltat a mezőgazdasági vállalkozások jövedelméről és vagyoni-pénzügyi helyzetéről. Az üzemek adatszolgáltatása önkéntes, az egyedi adatok kezelése titkosan történik. Az információk elsődleges felhasználója az Európai Bizottság. A nemzeti adatállományok pedig az adott tagország agrárágazatának irányítását támogatják országos, vagy regionális szinten. Az adatok természetesen üzemgazdasági célokra is felhasználhatók, úgymint a vertikális, illetve a horizontális üzem-összehasonlítások, a vállalkozások erősségeinek és gyenge pontjainak keresése stb. Mindezen túl az adatbázis a szaktanácsadásban, a kutatásban, valamint az oktatásban is fontos szerepet játszik.
• A konzisztencia fogalma több, hasonló jelenséget bemutató adat esetén ezek egyidejű hitelességére, azaz ellentmondás-mentességére utal.
• Az információs rendszereket többféleképpen lehet csoportosítani. A csoportosítás egyik szempontja az információ-gyűjtés. Ezek alapján beszélhetünk primer és szekunder információs rendszerekről. Primer információs rendszerek a PIR, az IIER, a Statisztika és a Tesztüzemi rendszer. Szekunder információs rendszer pedig például az MSZR. A szekunder információs rendszerek az adataik nagy részét a primer információs rendszerektől kapják.
• Jelenleg a döntéseket megalapozó legfontosabb háttér információkat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) szolgáltatja. Kívülük azonban nagyon sok szervezet foglalkozik az agrárinformációk gyűjtésével és feldolgozásával.A Piaci információs rendszerek a KSH adatokat nem tudják teljes egészében felhasználni, mivel azok feldolgozási ideje 2-3 hónap, a Piaci Információs Rendszernek pedig naprakésznek kell lenni.
• A Piaci Információs Rendszernek nagy szüksége van a tőzsdei árakra is és ezért a tőzsdékkel online kapcsolatban kell lenniük. Sajnos kevés az a külföldi tőzsde, amely a PIR rendelkezésére áll.

Definicíós modul

• A PIÁR (Piaci-és Árinformációs Rendszer) lehetővé teszi a piaci adatok rendszerezett, rendszeres és folyamatos gyűjtését, és azokat a piaci szereplők számára elérhetővé teszi annak érdekében, hogy felhasználhatóak legyenek a döntéshozatalban. Ezen kívül biztosítja a mezőgazdasági és más, a késztermékek előállításához szükséges input piacok átláthatóságát. A PIÁR a mezőgazdaság komplett informatikai rendszerének olyan speciális alrendszere, mely aktuális ár és mennyiségi adatot gyűjt, feldolgoz és ezek eredményeihez azonnali hozzáférést biztosít a piaci szereplők számára.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése? IGAZ, mivel ez egy fontos előfeltétele egy működő versenynek.
• Igaz-e, hogy a piaci információs rendszer legfontosabb célcsoportjának továbbra is a gazdálkodók számítanak? IGAZ, mivel õk a piacgazdaság leggyengébb résztvevői.
• Igaz-e, hogy a piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "kitágul"? HAMIS, mert azoktól gyűjtik, ahol a termékpálya "leszűkül" - felvásárló ill. feldolgozó szervezetek.
• Igaz-e, hogy a német piaci információs rendszermodell a ZMP? IGAZ, a Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh.
• Igaz-e, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működő piaci információs rendszer négy alrendszerből áll? HAMIS, mert háromból áll : árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer.
• Igaz-e, hogy a MIS feladata a vezetői munka támogatása? HAMIS, mert a piac megfigyelése és naprakész jelentések készítése a valódi feladata.
• Igaz-e, hogy a Piaci Információs Rendszernek rendelkeznie kell: versenykedvvel és kormányzati befolyástól való függetlenséggel? HAMIS, mert versenysemlegesség szükséges.
• Igaz-e, hogy a PIR egyik feladata az EU integráció elősegítése? IGAZ, ma már egyre jobban előtérbe kerül a különböző országok piaci információs rendszerek összehangolása, esetleges egyesítése.
• Igaz-e, hogy egy jól működő PIR nemcsak hogy fokozza a piacok átláthatóságát, hanem a kereskedelmi árrést csökkenti és a piaci szereplők és állami hatóságok jobb döntését is elősegíti? IGAZ, mivel nagyban segíti a vevők és az eladók egymásra találását és átfogó képet ad a piac egészéről.
• Igaz-e, hogy a PIR információival a "még időben történő riasztó rendszer" fontos részét képezi? IGAZ, ezért kísérik figyelemmel az állami hatóságok a PIR-t.
• Igaz-e, hogy a PIR minden hónapban jelentéssel tartozik az FVM-nek? HAMIS, a VI. Főigazgatással szemben vannak adatszolgáltatási kötelezettségei.

Ajánlott irodalmak modulja

• Papír alapúak
  • Kapronczai I.[14]
  • Neszmélyi Gy. - Dr. Gresa Lajos [15]
  • Neszmélyi Gy.[16]
  • Rausch, F. M. [17]
  • Tassy Sándor [18]
  • Neszmélyi György [19]
  • Tassy Sándor [20]
  • Kovács Gábor [21]
  • Ráki Zoltán, Guba Mária [22]

• Online
  • Készítette: Kapronczai István. Cím: A Piaci Információs Rendszer Magyarországon és az Európai Unióban [23]
  • Készítette: Ónodi Bertalan. Cím: Az Európai Unió mezőgazdasági politikai döntéshozatali információs rendszerei [24]
  • A program szervezője: : GATE GTK Gazdasági Informatika Tanszék. Téma: Bulgár-magyar tapasztalatcsere az EU agrárinformatikájáról/ EU moduls (EAA-FADN-MIS) in Hungary 1999.július 9-12. [25]
  • Készítette: Dr. Kapronczai István. Cím:EU konform információs rendszerek és intézményi hátterük [26]