„Céltalanság tétele” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja) |
(→Történeti modul) |
||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
__TOC__ | __TOC__ | ||
== Történeti modul == | == Történeti modul == | ||
| − | * | + | *A céltalanság tétele alapján az átlagos döntéshozó nincs tisztában szisztematikusan (célfüggvény szinten) saját rész-preferenciáival és ezek egymáshoz képesti átváltásával. Ezért feltételezhető, hogy a csak a szakértőtől elvárt céldefiníció aránya magasabb, mint a csak a tanácsot kérőre jutó válaszok darabszáma. |
| + | Emellett azonban igaz az is, hogy a tanácsot kérő úm. "büszke", azaz nem szívesen "hódol be" külső tényezők előtt, ezért a domináns válasz a "közösen" kategória kellene, hogy legyen. | ||
| + | Mindezek alapján, logikus válaszokat feltételezve a szakértő %-os aránya a célok javasolása során magasabb kell, hogy legyen, mint 50%. | ||
| + | [http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20932] | ||
*'''Céltalanság tétele:''' a kutatócsoport saját, nagy esetszám alapján levezetett, elméletileg igazolt tézise, mely kijelöli a kutatási eredmények értelmezési intervallumát. Eszerint ideális célfüggvény nincs, a kérdés csak az, milyen mértékben és módon lehet maximalizálni két modell közül a következő x éles alkalmazásban utólag igazolhatóan jobb modell kiválasztani tudását?[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20937] | *'''Céltalanság tétele:''' a kutatócsoport saját, nagy esetszám alapján levezetett, elméletileg igazolt tézise, mely kijelöli a kutatási eredmények értelmezési intervallumát. Eszerint ideális célfüggvény nincs, a kérdés csak az, milyen mértékben és módon lehet maximalizálni két modell közül a következő x éles alkalmazásban utólag igazolhatóan jobb modell kiválasztani tudását?[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20937] | ||
*Az emberi szakértők durva leértékelődésének problémája az informatika céltalanság tételében lelhető fel még határozott megfogalmazásban. A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani. A kérdőív eredményeiből következően érdemes az oktatás-nevelés során célzottan rámutatni arra, hogy a tökéletesség hiányában is kell rangsorolni, úgy a szakértőket, mint az modelleket. Hogy honnan származnak az előrejelzések, arra a alábbi pontok keresik a választ.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20935] | *Az emberi szakértők durva leértékelődésének problémája az informatika céltalanság tételében lelhető fel még határozott megfogalmazásban. A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani. A kérdőív eredményeiből következően érdemes az oktatás-nevelés során célzottan rámutatni arra, hogy a tökéletesség hiányában is kell rangsorolni, úgy a szakértőket, mint az modelleket. Hogy honnan származnak az előrejelzések, arra a alábbi pontok keresik a választ.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=20935] | ||
| + | |||
| + | *a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz. Ebből az elméleti okokból kiindulva, illetve a gyakorlatban mindig jelentkező végesség és limitáltság ( idő, ember, adat, sebesség ) alapján, valamint az emberek egy részének megalapozatlan „gépekkel” szembeni averziója ellen is szólva fontos kijelenteni, hogy a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben. Így a mesterséges intelligenciák tömeges alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az a gép és az ember szimbiózisára épül. | ||
| + | |||
| + | *céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon. | ||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2005. december 29., 13:06-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- A céltalanság tétele alapján az átlagos döntéshozó nincs tisztában szisztematikusan (célfüggvény szinten) saját rész-preferenciáival és ezek egymáshoz képesti átváltásával. Ezért feltételezhető, hogy a csak a szakértőtől elvárt céldefiníció aránya magasabb, mint a csak a tanácsot kérőre jutó válaszok darabszáma.
Emellett azonban igaz az is, hogy a tanácsot kérő úm. "büszke", azaz nem szívesen "hódol be" külső tényezők előtt, ezért a domináns válasz a "közösen" kategória kellene, hogy legyen. Mindezek alapján, logikus válaszokat feltételezve a szakértő %-os aránya a célok javasolása során magasabb kell, hogy legyen, mint 50%.
[1]
- Céltalanság tétele: a kutatócsoport saját, nagy esetszám alapján levezetett, elméletileg igazolt tézise, mely kijelöli a kutatási eredmények értelmezési intervallumát. Eszerint ideális célfüggvény nincs, a kérdés csak az, milyen mértékben és módon lehet maximalizálni két modell közül a következő x éles alkalmazásban utólag igazolhatóan jobb modell kiválasztani tudását?[2]
- Az emberi szakértők durva leértékelődésének problémája az informatika céltalanság tételében lelhető fel még határozott megfogalmazásban. A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani. A kérdőív eredményeiből következően érdemes az oktatás-nevelés során célzottan rámutatni arra, hogy a tökéletesség hiányában is kell rangsorolni, úgy a szakértőket, mint az modelleket. Hogy honnan származnak az előrejelzések, arra a alábbi pontok keresik a választ.[3]
- a céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz. Ebből az elméleti okokból kiindulva, illetve a gyakorlatban mindig jelentkező végesség és limitáltság ( idő, ember, adat, sebesség ) alapján, valamint az emberek egy részének megalapozatlan „gépekkel” szembeni averziója ellen is szólva fontos kijelenteni, hogy a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben. Így a mesterséges intelligenciák tömeges alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az a gép és az ember szimbiózisára épül.
- céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.
Ontológiai modul
"ez egy" kapcsolattípus:
- kannabisz (okozó)
- empátia (reakció)
- gépi mérés( alternativa)
- modell(eredmény alkotó)
- genetikai programozás (alkalmazás)
"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- Mesterséges intelligencia
- Tanulás
- Szakértői rendszerek
- Tudásbázisú rendszerek
- Weights and Activities Model
- Hom-e/o-mining
- Benchmarking
- Szimuláció
- ...
"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Alulmotiváltság
- Nihilizmus
- Felesleges adat feldolgozás
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A szerzet információk és deffinicíók tanulmányozása során nem találtam ellentmondást.
Szerzett - két t!
Definíciós modul
- Míg az emebri életben a céltatlanság anyit tesz hogy nincsen célja az adott egyének az életben, nincsen 'amiért felkeljen' addig az informatikábban egy felesleges adatfeldolgozás, hisz az megelőző szimulációk eredménye alapján tudják hogy nem lehet pl megcsinálni az adott folyamatot, tehát nincs értelme célja, hogy tovább folytassák az adott kutatást.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e hogy az a folyamat melynek előre jelzései megfelelő eredményt alkottak az a céltalanság tételét bizonyítja?
(Hamis)
- Igaz-e hogy a céltalanság tétele azt mondja, hogy érdemes az adott tevékenységet végre hajtani?
(Hamis)
