Információs társadalom

Angol megnevezés: Information society

Történeti modul

    ==Az informatika társadalomtörténetének néhány állomása Magyarországon==

• ...

• 1951: a számítógépek első üzemszerű használata a Statisztikai Gépfeldolgozó Gazdasági Irodában(1953-tól: vállalat)
• 1956: az MTA Kibernetikai Kutató Csoportja megalakul: számítástudományi kutatsá intézményesülése
• 1968: a Neumann János Számítógéptudományi Társaság megalakulása
• 1971: Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program
• 1983: Számítástechnikai Kormányhatározat; elindul az iskolaszámítógép-program
• 1986: az MTA és az OMFB(Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) útjára indítja az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot(IIF)
• 1986: elindul a kormány "Elektronikai Gazdaságfejlesztési Programja"
• 1994: a Nemzeti Informatikai Stratégiai kezdeményezés
• 1996: elindul a Sulinet program, az iskolai hálózatok fejlesztése, másfél év alatt az ország összes középiskolája hozzáféréshez jut
• 1997: az OMFB meghirdeti az "Információs-és Kommunikációs Technológia Alkalmazási" Programot (IKTA I.);(a másodikat 1999 nyarán)
• 1998: a vidéki Magyrország informatikai eszközökhöz és kultúrához való hozzáférését elősegítő teleház-mozgalom mennyiségi és minőségi szempontból is a világ élvonalába emelkedik
• 1999: Magyar válasz az információs társadalom kihívásaira címmel kormányzati tanulmány készül
• 2000: megalakul az Informatikai Kormánybiztosság, elindul a NITS(Nemzeti Információs Társadalom Stratégia)
• 2002: létrejön az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, elindul a MITS(Magyar Információs Társadalom Stratégia) [1]

• A termelésben az információnak mindenkor nagy jelentősége volt. Az ősember jelekkel vagy beszéddel közölte információit. A fejlődésnek talán legfontosabb lépése az írásjelek feltalálása volt. Ez tette lehetővé a múlt eseményeinek rögzítését, a törvények leírásával a jövő előkészítését. Az írásbeliség segítette a tudományok és az irodalom magas szintjének létrejöttét és tartósan működő birodalmak szervezését. A könyvnyomtatás feltalálása következtében az írni-olvasni tudás demokratizálódott, a tudás nyomán a manufaktúrákban jelentős rétegek igényeinek kielégítése vette kezdetét. A szellemi erőforrásoknak a termelésben való fokozódása révén olyan értéktöbbletek jönnek létre, amelyek lehetővé teszik az élet minőségének javítását, polgári társadalmak kialakulását.

• A XIX. század elején indult meg az elektronikus távközlés első családjának, a távírónak a működése, amely elsősorban a kereskedelem és a szállítás információs igényeit elégítette ki. Ezt követően indult nagy léptekkel hódító útjára a század utolsó negyedében a távbeszélő-szolgáltatás, amely jelenleg körülbelül 650millió főállomással rendelkezik, és amelynek 85 százalékát a világ népességének 25-26 százaléka birtokolja.

• Századunk második negyedében kezdődött a rádió és a televízió gyors terjedése. E rendszerek elsőrendű hivatása a kultúra terjesztése, a tájékoztatás és a szórakoztatás volna, de kvázi-diktatórikus rendszerekben a társadalomra károsan hat az egyoldalú politikai nézetek folyamatos tolmácsolása. Az utóbbi évtizedekben kezdődött a mostanáig egymástól független táv- és hírközlés, valamint számítástechnika integrálódása, új szolgáltatások bevezetése a minőség javítása érdekében. Az integrálódás első eredménye a kábeltévé és a mobiltelefon volt. A távközlési szolgáltatások és a gazdaság egymásra hatása egyértelműen kimutatható.[2]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.
  • Magyar Információs Társadalom Stratégia(MITS) keretében: e-esély, e-kártya, e-önkormányzat stratégiákkal kapcsolatos szolgáltatások

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Információs szövetkezés
  • Internet
  • Információ menedzsment

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...
• Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.
• Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: "nagy tradíciók", "szolgáltatásminta", "fogd és vidd".
• A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és "üzleti" szerepük jelentősen nem fog változni.
• A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.
• A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.
• minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.

Definíciós modul

• ...
• Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.

• Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.

• Legnagyobb hatású eleme az információkhoz való szabad hozzáférés, mivel a gazdagság, a versenyelőny a megfelelő információk birtoklásából ered. A megfelelő információk birtokában az emberek optimalizálhatják döntéseiket

• Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.

• Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a "kormányzati infastruktúra". Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.

• Az információs társadalom tudatosan, felelősen épített folyamata kötelező figyelmesség a következő generációval szemben. Ennek értelmezése és végrehajtása nem lehet a napi politika függvénye.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)

Ajánlott irodalmak modulja

• ...
• Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem