Információs társadalom

Angol megnevezés: Information society

Történeti modul

• 2000 Az "információs társadalom" kifejezés az 1960-as évek második fele óta ismert; valamivel hamarabb, az ötvenes-hatvanas évek évfordulóján keletkeztek a "tudástársadalom", "tudásmunkás" stb. összetételek. Az "információs társadalom" az elterjedtebb, a "tudástársadalom" a szerencsésebb formula: előbbi mintegy a világban keringő információkáltalános gazdagságára, utóbbi arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudástársadalom viszonyai között a tudás hiánya okoz. Martin Bangemann szerint egy ország információs társadalmának szíve a "kormányzati infastruktúra". Ennek megvalósítását kell feladatokkal összhangban végrehajtani a hatékonyság, a biztonság és a mindenkori fejleszthetőség figyelembevételével.[1]

• 2003 Az információs (vagyis a kommunikáció által meghatározott) társadalom mindig is létezett. Azonban a kommunikáció mennyiségét és minőségét befolyásoló technológia a számítógépes és hálózatos támogatási formák megjelenésével alapvető és immár a tömegek számára is szemmel látható változások következtek be, ill. további jelentős változások várhatók.

A várható változások – épp az újszerű technológiák, az emberi egyedek és csoportok sajátos kölcsönhatásai miatt – egyre kevésbé követik majd a nyomfüggőség elvét. A nyomfüggőség elve értelmében meghozott döntések alapvetően befolyásolják a következő döntési alternatívák megfogalmazását, s így a döntések egymásra épülését. A kommunikáció minden vonatkozás szerinti növekedése azzal járt, hogy a társadalom (hasonlóan az agyhoz) tetszőleges pillanatokban tetszőleges (társadalmi) értékek mellett kötelezheti el magát. Ha mindenki mindenről tudhat és mindenki mindenkivel kapcsolatba léphet, eddig kiszámíthatatlan interakciókkal kialakulásával és ugrásszerű változások fellépésével kellhet számolni, melyek hosszabb távon talán követnek majd valami féle egyensúlyi trendet, ill. a kilengések amplitúdója talán mérséklődik. Maradva azonban az információs társadalom és az agy hasonlatánál, akkor azt várhatjuk már a közeli jövőtől is, hogy a normális, logikus működés feltehető dominanciája mellett minden „aberráció” időlegesen értékként léphet majd fel.[[2]]

• 2005 A számítástechnika, a telekommunikáció, az internet technikai fejlődése és az utóbbi 40 évben lezajlott átfogó elterjedése minden országban gyökeres társadalmi változásokkal jár. Kirajzolódik egy új korszak, amelyet uralkodó módon áthat az informatika, az ismeretek és az adatok sosem látott bősége és korlátlan, világméretű terjedése. A tudás, az információ egyre kevésbé egyes személyek privilégiuma. Mindenki számára felértékelődik a korszerű ismeretszerzés képessége, az élethosszig tartó tanulás fontossága. Az egyének, csoportok, térségek és nemzetek közötti kommunikációs lehetőségek ugrásszerű gyorsulása és bővülése az együttműködés új formáit és hatékonyságának jelentős növelését kínálja a gazdaságban éppúgy, mint a társadalmi és a közéletben. Ezáltal új társadalmi viszonyok, új kultúra és új lehetőségekkel bíró, új típusú ember alakul ki. Az ipari forradalom mélységét és méretét jelentősen meghaladó változások jelenlegi évtizedeiben az "információs társadalom" kifejezést egyszerre használják az új jelenségek együttesének, valamint az új történelmi szakasz felé mutató céloknak és folyamatoknak a megjelölésére. Ma már nem elsősorban technológiai, hanem világméretű, össztársadalmi változásról van szó. Fontos felismerni, hogy az együttműködés új keretei között a társadalmi tevékenységek összességében – a termelésben is -- egyre inkább meghatározóvá válik egy új termék (mint áru és mint hozzáadott érték): az információ.

Az információs társadalom fogalmának kiterjedtsége miatt nincs egyszerű definíciója. Közös alapja azonban minden esetben az új, sosem látott gyorsasággal fejlődő informatikai és hírközlési technológia (ICT) alkalmazása.[3]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • Virtuális könyvtár: A világ jónéhány nagy kutató-könyvtára és nyilvános könyvtára megkezdte vagy tervezi anyagainak digitalizálását. Elõbb a katalógusok kerültek/kerülnek sorra, azután maga az állomány. Amint digitalizált formában rendelkezésre állnak, ezek az anyagok egyetlen óriási - fizikailag nem létezõ - virtuális könyvtárat képeznek.
  • Magyar Információs Társadalom Stratégia(MITS) keretében: e-esély, e-kártya, e-önkormányzat stratégiákkal kapcsolatos szolgáltatások

• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • Információs szövetkezés
  • Internet
  • Információ menedzsment
  • Felsőoktatási Információs Rendszer

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • tudásalapú társadalom: az információs társadalommal ellentétben,amely a világban keringő információk általános gazdagságára utal; a tudásalapú társadalom arra a kézzelfogható gazdagságra utal, amelyet a tudás teremt, és arra a kézzelfogható szegénységre, amelyet a tudásalapú társadalom viszonyi között a tudás hiánya okoz

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...
• Arra a kérdésre,hogy milyenek lesznek az infomációs tásadalmak a 21. század első évtizedében, a különböző források eltéő választ adnak. Az eltérések inkább a szubjektív elemekből származtathatóak, mint a racionális következtetésekből.
• Három eltérő, szélsőségesnek is nevezhető forgatókönyv szerinti informatikai jövőkép létezik: "nagy tradíciók", "szolgáltatásminta", "fogd és vidd".
• A nagy tradíciók forgatókönyve szerint a szereplők és a feladatok elosztásában nagy változás nem várható. A jelenlegi szerkezet szereplői, méretei, száma minden bizonnyal igen, de kapcsolatuk, a hítartalom útja és "üzleti" szerepük jelentősen nem fog változni.
• A szolgáltatásminta esetében különválnak a hálózati üzemeltetők és a szolgáltatók. A szolgáltatást brókerek fogják közvetíteni a végfelhasználókhoz, azaz az információ önmagában áruvá válik. Az üzletet brókerek végzik, egymás között adják-veszik a tartalmat, illetve ők állnak kapcsolatban a hírtartalom előállítójával is.
• A fogd és vidd forgatókönyv szerint az infomáció és az informatikai szolgáltatás valamilyen egyéb áru(pl: gépkocsi,ház komputer,óra) részeként értékesül. A felhasználó szempontjából már egyáltalán nem fog látaszani a hírtartalom-előállító és az infrastruktúra.
• minden változatban közös és értékállónak tűnik a végberendezés- és rendszerszállítói szerep, valamint a végfelhasználói struktúra.

Definíciós modul

• ...
• Az információs társadalom olyan sajátos képződmény, melyben az emberi tudás és az azt közvetítő eszközrendszer minden eddiginél szervesebb, és nehezen szétválasztható együttest alkot.

• Az információs társadalom az, amely a lehető legszélesebb körben képes élni a modern információ és kommunikáció új lehetőségeivel, azokat az emberek és közösségeik közvetlenül képesek hasznosítani a tanulás, a munkavégzés, a vállalkozás, a kereskedelem, a hivatali ügyintézés, a szórakozás, az érdekérvényesítés, a politikai részvétel, a civil közösségi élet minden területén.

• Legnagyobb hatású eleme az információkhoz való szabad hozzáférés, mivel a gazdagság, a versenyelőny a megfelelő információk birtoklásából ered. A megfelelő információk birtokában az emberek optimalizálhatják döntéseiket

• Az információ szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra.

• Az információs társadalom tudatosan, felelősen épített folyamata kötelező figyelmesség a következő generációval szemben. Ennek értelmezése és végrehajtása nem lehet a napi politika függvénye.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az információs társadalom az információk szabad létrehozásán, forgalmazásán, hozzáférésén és felhasználásán alapuló társadalmi struktúra? (Igaz)
• Igaz-e,hogy a Magyar Információs Társadalom Stratégia keretében öt új szolgáltatást vezettek be? (Hamis,mert három szolgáltatást vezettek be: e-esély, e-kártya, e-önkormányzat)

Ajánlott irodalmak modulja

• ...
• Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem
• Demetrovics László és Kevicky László: Az információs társadalom [4]