Mesterséges intelligencia

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Valika (vitalap | szerkesztései) 2005. november 19., 10:07-kor történt szerkesztése után volt. (Ontológiai modul)

Angol megnevezés: artifical intelligence (AI)

Történeti modul

  • Ókor: A mesterséges intelligencia filozófiai gyökerei több ezer évre nyúlnak vissza.(Egyiptom,Görögország).Arisztotelész Logika című művéban tárgyalt megismeréstudománya tekinthető az első, MI számára reveláns elméletnek.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[1]
  • 1903-1957: Neumann János matematikus, fizikus, a számítógép elvi felépítésének kidolgozója és az első számítógép tervezője...[2]
  • 1940:A Mesterséges Intelligencia tudománya az 1940-es évek elején, az első számítógépek kifejlesztésével vette kezdetét.[3]
  • 1950: Alan Mathison Turing 1950-ben megjelent TURING 50 dolgozatát ezzel a mondattal kezdte: "Szeretném, ha elgondolkoznának azon, hogy tudnak-e a gépek gondolkodni? [4]
  • 1950: A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek...[[5]]
  • 1955-1965: AZ MI történetének klasszikus periódusa[[6]]
  • 1956: Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[7]
  • 1960: Stephen Wolfram: Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén...[8]
  • 1965-1975: AZ MI történetének romantikus periódusa.[[9]]
  • 1975-: AZ MI történetének modern periódusa.[[10]]
  • 1985: Charniak: Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[11]
  • 1987: Mihaela és Mircea Malita: A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk.[12]
  • 1990:Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis. [13]
  • 1990: Schalkoff: Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[14]
  • 1991: Rich: A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[15]
  • 1996: Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
    • Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
    • Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
    • Racionálisan gondolkodó rendszerek.
    • Racionálisan cselekvő rendszerek.(Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[16]
  • 1999:: A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség. Végül nem a legkifinomultabb mesterséges intelligencia technikák, inkább a hatalmas kombinációs kapacitás eredményeképp néhány gép legyőzte a világbajnokot, Kaszparovot.[17]
  • 2002: A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud.[18]
  • 2002: A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása.

A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni. Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia.[19]

  • 2002: Egyes források szerint a mesterséges intelligencia kifejezést először Marvin Minsky kutató használta. Meghatározása szerint a mesterséges intelligencia olyan tevékenységek elvégzésére teszi képessé a gépeket, amelyek értelmet igényelnének, amennyiben emberek hajtanák végre őket. Úgy gondolta, a mesterséges értelemmel rendelkező gépek megtaníthatóak nyelvek lefordítására, különböző játékokra,problémamegoldásra és magára a tanulásra is.

A mesterséges intelligencia kutatása során a tudósok végső célja gondolkodó számítógépek létrehozása. Ezek a gépek önmaguk karbantartása mellett olyan kérdések eldöntésére is alkalmasak lesznek, amelyekhez jelenleg emberre van szükség. Mesterséges Intelligencia két eltérő célt valósíthat meg: A Mesterséges Intelligencia egyfelől műszaki tudomány, így célja olyan számítógépes programok készítése, amelyek bizonyos területeken kiváltják az embert, vagy pedig hatékonyan támogatják munkájában.. A Mesterséges Intelligencia másrészt lehetőséget ad arra, hogy az emberi intelligencia természetét közelebbről megismerjük. Ebben a megközelítésben nem az említett hatékonyság elérése a cél, hanem az, hogy a létrehozott működés minél inkább hasonlítson az ember gondolkodásmódjára. [20]


  • 2005: Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition).[[21]]
  • 2005: A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik[[22]]
  • 2005: A hazai MI-kutatás egyik úttörője Vámos Tibor akadémikus .Az ECCAI szervezet (European Coordinating Committee for Artificial Intelligence) ECCAI Fellow címet adományozott Vámos Tibornak. ECCAI Fellow címet 1999 óta adományoznak azoknak a kiemelkedő egyéniségeknek, akik az európai mesterséges intelligencia kutatáshoz hosszú időn keresztül jelentős hozzájárulásokat tettek újszerű elméleti eredményekkel, rendkívüli technológiai és alkalmazási megoldások kidolgozásával, valamint a kutatói közösség formálásával. ECCAI Fellow címet az ECCAI tagoknak csak igen kis hányada kaphat, és ez az első alkalom, hogy valaki Magyarországról ebben a megtiszteltetésben részesült.[23]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
    • mesterséges látás
    • természetes nyelvmegértés
    • beszédmegérté
    • tervezés,robotika
    • programozási nyelvek (LISP, PROLOG)
    • induktív
    • kognitív
    • malomjáték(alkalmazási példa)
    • Vándormadarak szimmetrikus alakzatai (alaklmazási példa)
    • Shell-ismeretalapú keretrendszer
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • szakértői rendszerek: heurisztika, tudásbázisú rendszerek, magyarázórendszer, szemantikus háló;
    • hasonlósági modell, generátor-modell: függvénygenerátor, mintázat-generátor, WAM, CBR, AAA; neuronális hálók, genetikus algoritmusok, gépi tanulás, JOKER, benchmarking

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • A mesterséges intelligencia a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították Mesterséges Intelligencia megalapítását.
  • A mesterséges intelligencia olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.
  • A mesterséges intelligencia olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.
  • Mesterséges intelligenciának nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.
  • AZ MI-vel az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az ember fog tudni elvégezni: a gondolkodást és az alkotást.

Tesztkérdések modul

  • Létezik-e mesterséges intelligencia? (Igen, létezik.)
  • Mikor jött létre a mesterséges intelligencia? (AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)
  • Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)
  • Gondolkodnak-e a gépek? (Igen, tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)
  • De képesek-e önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,a gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)
  • A mesterséges intelligencia meghaladja-e tudásban az emberi intelligenciát? (Nem, nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,a melynek forrása az emberi agy).
  • Képes-e a mesterséges intelligencia az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,képes.Ezel a cállal jöttek létre.)
  • Szükséges-e a mesterséges intelligencia létrehozásához a természetes intelligencia? (Igen,szükséges.A természetes intelligencia forrása az emberi agy.Az idő előrehaladtával,a fejlődés velejárójaként az ember feltalálta a számítógépet,a mivel lényegében a mesterséges intelligenciát alkotta meg.)
  • Egy ember által létrehozott robot,illetve gép válhat-e intelligens, gondolkodó lénnyé, valamint megvalósulhat-e az ember és gép között a természetes nyelven történő kommunikáció?

(Amennyiben a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)

  • Szükség van MI-ra?(Úgy gondolom szükség van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)
  • Mi a közös és a különbség a gépek és az ember között? (Az ember az agyával alkot, a feladatok elvégzését rábízza a gépre.Csak a feladatmegoldás a közös bennük. A különbség: a gép csak az enber által betáplált adatokból tud dolgozni, csak objektív tényezőket képes figyelembe venni. A szubjektivitás az enberi agy kiváltsága.)
  • Igaz/Hamis: AZ MI kutatás egyik területe a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeterszerzés. Igaz

Ajánlott irodalmak modulja

  • Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [24]
  • Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[25]
  • Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[26]
  • Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[27]
  • Darab Tamás: A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról (1991)[28]
  • Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[29]
  • Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[30]
  • Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[31]
  • Stuart J. Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben (1995)[32]