Mesterséges intelligencia

A Miau Wiki wikiből
A lap korábbi változatát látod, amilyen Valika (vitalap | szerkesztései) 2005. december 4., 19:55-kor történt szerkesztése után volt. (Történeti modul)

Angol megnevezés: artifical intelligence (AI)

Történeti modul

  • 1999: "Maga a mesterséges intelligencia kifejezés McCarthytól származik, aki 1956-ban a dartmouthi konferencián használta, ahol először foglalkoztak ezzel a területtel. A MI általánosan elfogadott, egyértelmű definíciója azonban mind a mai napig hiányzik."
  • "Az MI a mentális képességek tanulmányozása számítógépes modellek segítségével.Charniak"
  • "Az Mi olyan tanulnmányterület, amely számítási eljárásokkal próbálja magyarázni és utánozni az intelligens viselkedést.Schalkoff "
  • "A MI annak a tanulmányozása, hogyan lehet számítógéppel olyan dolgokat tenni, melyeket jelenleg az emberek jobban tudnak.Rich"
  • " Russel négyféle rendszer létrehozását fogalmazza meg az MI céljaként, melyek:
    • Az emberhez hasonlóan gondolkodó rendszerek.
    • Az emberhez hasonlóan cselekvő rendszerek.
    • Racionálisan gondolkodó rendszerek.
    • Racionálisan cselekvő rendszerek." (Futó Iván: Mesterséges intelligencia)[1]
  • 2002: "A.M. Turing egyben a mesterséges intelligencia kutatások elõfutárának is tekinthetõ, mivel Ö vetette fel elsõként azt a kérdést, hogy mit is jelent a "gépi intelligencia" ? " [2]
  • 2002: Stephen Wolfram: "Amikor az elektromos számítógépet felfedezték, mindenki azt hitte, hogy rövid időn belül ember módjára lesznek képesek gondolkodni. Az 1960-as években a mesterséges intelligencia azzal a céllal jött létre, hogy az emberi gondolkodás folyamatát megértsék, és alkalmazni tudják a számítógépek területén..." [3]
  • 2002: "A mesterséges intelligencia,olyan feladatok megoldása számítógéppel, amelyekhez az emberi intelligencia szükséges.A Mesterséges intelligencia olyan feladatok megoldásával foglalkozik, melyeket jelenleg az ember jobban tud." [4]
  • 2005: "Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhetõ - a legegyszerûbb megközelítés szerint - mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés, stb.).Mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik, ezek között az egyik a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeretszerzés (context free automatical knowledge acquisition)." [[5]]
  • 2005:" A szakértoi rendszerek elvi problémái az informatika azon részterületét, amely az ember döntési folyamatait modellezi, gondolkodását nyomon követi, mesterséges intelligenciának hívjuk. A mesterséges intelligencia kutatása a muszaki és a kognitív tudományokkal kölcsönhatásában fejlodik."[[6]]
  • 2005: "A MI kezdete Neumann és Turing nevéhez kötődnek. Turing az 50-es években már felvetette annak gondolatát, hogy a számítógépek nem csak számolni lesznek képesek, hanem bonyolult (intelligens) magatartásformákat is fel fognak tudni mutatni. A komputerek megjelenésével kezdetét vette a nagy kísérlet, az emberi gondolkodás gépi szimulálása. Az azonnal jelentkező fő nehézségek két okra voltak visszavezethetőek..."
  • " 1955-1965 az MI történetének klasszikus periódusa"
  • " 1975- az MI történetének modern periódusa."
  • " 1965-1975 az MI történetének romantikus periódusa." [[7]]
  • N.A.: Mihaela és Mircea Malita: "A mesterséges intelligencia:Az ismeretek és technikák összessége, amelyek segítségével a számítógépet alkalmassá tesszük olyan mûveletek elvégzésére, amelyeket az emberre vonatkoztatva intelligensnek nevezünk."
  • "A számítógép-tudomány egyik legdinamikusabban fejlődő, legizgalmasabb ága a mesterséges intelligencia kutatása. A mesterséges Intelligencia – mint műszaki tudomány – az emberi gondolkodás számítógépes reprodukálása szempontjából hasznos elveket, módszereket, technikákat kutatja, rendszerezi, fejleszti. A mesterséges intelligencia kutatást a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre. A mesterséges intelligencia kutatói, ugyanis a kognitív pszichológia elméleteiből kiindulva, minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.Egyszerűen megfogalmazva a mesterséges intelligencia – mesterséges, utánzott, nem valódi, látszat intelligencia." [8]


  • N.A.::" A mesterséges intelligencia története az emberi intelligencia folyamatos újradefiniálásának története. Sokáig azt hitték például, hogy a gépi intelligencia legfőbb ismérve a sakkozási képesség."[9]


  • N.A.:"Mind Association-i konferencia: Pontosan negyven évvel Alan Turing híres "Computing machinery and intelligence" címû írásának Mind-beli megjelenése után, 1990-ben az angol matematikus, logikus és számítástudomány-kutató tudományos örökségével foglalkozó konferenciát rendezett a Mind Association. A konferencia résztvevôi — Turing széles körû érdeklôdésével összhangban — a legkülönbözôbb tudományterületek mûvelôi közül kerültek ki. A neves elôadók között volt a mesterséges intelligencia (MI) kutatásának két korai úttörôje is: Donald Michie, aki hosszú ideig dolgozott Turing közvetlen munkatársaként, valamint a közgazdasági Nobel-díjas Herbert Simon. A konferencián elhangzott elôadások bôvített és a viták nyomán módosított változatai két kötetben jelentek meg. Az elsô rész középpontjában Turing mesterséges intelligenciával és számítástudománnyal kapcsolatos három klasszikus eredménye illetve tézise áll: a Turing-gépek elmélete, a Turing-teszt és a Church-Turing tézis." [10]

Ontológiai modul

  • "ez egy" kapcsolattípus:
  • "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
    • szakértői rendszerek: heurisztika, tudásbázisú rendszerek, magyarázórendszer, szemantikus háló;
    • hasonlósági modell, generátor-modell: függvénygenerátor, mintázat-generátor, WAM, CBR, AAA; neuronális hálók, genetikus algoritmusok, gépi tanulás, JOKER, benchmarking

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • A mesterséges intelligencia a számítástechnika legizgalmasabb,legdinamikusabban fejlődö,viszonylag fiatal tudományága.Alig 50 éves múltra tekinthető vissza.Kezdetét általában 1956 nyarától, a Dartmouth College-ban tartott konferenciától számítjuk,amelyen a résztvevő tudósok kinyilvánították a mesterséges Intelligencia megalapítását.
  • A mesterséges intelligencia olyan tudomány, amelyben különböző funkciókkal, képességekkel rendelkező gépek megalkotása a cél, amelyeknek megvalósításához szükséges az ebmber tudása, intelligenciája.
  • A mesterséges intelligencia olyan számítások,számítási eljárosok létrehozása és tanulmányozása,amelyek által lehetővé tesszük a gépek számára az érzékelést,a cselekvést,a gondolkodást, az emeberi intelligencia utánzását.
  • Mesterséges intelligenciának nevezzük mindazt, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit csak az ember tudott.A mesterséges intelligencia körébe tartozó eljárások képesek a feladatokat emberi, emberihez közeli módon megoldani.Így intelligens mindaz,ami látszik,illetve amit mi emberek annak tartunk.
  • AZ MI-val az ember könnyebben eligazodik az információ rengetegben, gyorsabban hozzájut a számára fontos információkhoz.Átvállalja az emberektől a szellmi rutinfeladatok megoldását, meghagyva az embernek azt, amit mindig is csak az ember fog tudni elvégezni: a gondolkodást és az alkotást.

Tesztkérdések modul

  • Létezik-e mesterséges intelligencia? (Igen, létezik.)
  • Mikor jött létre a mesterséges intelligencia? (AZ MI története több ezer évre nyúlik vissza.AZ MI tudománya 1940-ben,az első számítógépek megjelenésével vette kezdetét.Önálló diszciplínaként 1956-ban a dartmouth-i konferencián jött létre.)
  • Mi a mesterséges intelligencia? (AZ MI azon tanulmányok,erőfeszítések összessége,amelyek a számítógépek gondolkodóvá tételére,értelemmel,intelligenciával bíró gépek megalkotására irányul.)
  • Gondolkodnak-e a gépek? (Igen, tudnak gondolkodni valamint érzékelni és cselekedni is.)
  • De képesek-e önálló gondolkodásra,önálló életre? (Nem,a gépek (legyen az fényképezőgép, mosógép, számítógép..stb) nem önállóak. Egy gép sok műveletet képes megjegyezni és végrehajtani,de ezeket mi emberek tápláljuk beléjük.)
  • A mesterséges intelligencia meghaladja-e tudásban az emberi intelligenciát? (Nem, nem haladja meg,hiszen a mesterséges intelligencia az emberi intelligencia eredményeként jön létre,amelynek forrása az emberi agy).
  • Képes-e a mesterséges intelligencia az ember intelligens viselkedesét utánozni?(Igen,képes.Ezel a céllal jöttek létre.)
  • Szükséges-e a mesterséges intelligencia létrehozásához a természetes intelligencia? (Igen,szükséges.A természetes intelligencia forrása az emberi agy.Az idő előrehaladtával,a fejlődés velejárójaként az ember feltalálta a számítógépet,amivel lényegében a mesterséges intelligenciát alkotta meg.)
  • Egy ember által létrehozott robot,illetve gép válhat-e intelligens, gondolkodó lénnyé, valamint megvalósulhat-e az ember és gép között a természetes nyelven történő kommunikáció?

(Amennyiben a robot, illetve gép rendelkezik a természetes nyelvmegértés,a tudásreprezentáció, az automatikus következtetés,a látás és a tárgyak mozgatásának képességével, intelligensnek nevezhető.(Ez A.M. Turing tesztjének lényege.)

  • Szükség van MI-ra?(Úgy gondolom szükség van rá.A mesterséges intelligenciával rendelkező gépek megkönnyíthetik mindennapjainkat, feladatokat bízhatunk rájuk és végezhetünk velük,lehetővé teszik az adatok gyors feldolgozását,megtalálását és szórakoztatnak is pl.: számítógépes játékok,DVD,játékgépek..stb)
  • Mi a közös és a különbség a gépek és az ember között? (Az ember az agyával alkot, a feladatok elvégzését rábízza a gépre.Csak a feladatmegoldás közös bennük. A különbség: a gép csak az enber által betáplált adatokból tud dolgozni, csak objektív tényezőket képes figyelembe venni. A szubjektivitás az enberi agy kiváltsága.)
  • Igaz/Hamis: AZ MI kutatás egyik területe a problémák konkrét tartalmi vonatkozásaitól mentes automatikus ismeterszerzés. Igaz

Ajánlott irodalmak modulja

  • Jozef Kelemen, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligencia elméletébe (1994) [11]
  • Fekete István, Gregorics Tibor, Nagy Sára: Bevezetés a mesterséges intelligenciába: Heurisztikus gráfkeresés, kétszemélyes játékok,automatikus tételbizonyítás (1990)[12]
  • Mérö László: Észjárások: A racionális gondolkodás és a mesterséges intelligencia (1997)[13]
  • Jenny Raggett; William Bains:Mesterséges intelligencia A-Z (1994)[14]
  • Darab Tamás: A gépesített értelem: Vázlatok a mesterséges intelligencia filozófiájáról (1991)[15]
  • Henry Brighton,Howard Selina: Mesterséges intelligencia másképp (2004)[16]
  • Pléh Csaba: Megismeréstudomány és mesterséges intelligencia (1998)[17]
  • Alison Cawsey: Mesterséges intelligencia alapismeretek (2002)[18]
  • Stuart J. Russell, Peter Norvig: Mesterséges intelligencia modern megközelítésben (1995)[19]