Szimuláció
Angol megnevezés: Simulation
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- Modell+a modell működtetése – eljárás, amely az objektumokon a változtatásokat a törvényeknek megfelelően elvégzi.[1]
- A kiindulási attribútum-értékek ismeretében - a rendszer modellezése révén - a végállapotra jellemzõ attribútum-értékek meghatározása.[2]
- A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten.[3]
- A valóság komplex leírására törekszi, Az összetevők számát a számítási kapacitás függvényében növeli, Pontos képet ad a folyamat részleteiről, Képes az egyidejű hatások összegzésére, Az egész leírását a részletekre kapott eredmények eredője adja.[4]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- Prombléma megoldás
- Szimuláció folyamata
- Glivenko tétele
- A szimuláció modellek(fizikai, kémiai, biológia, történelmi..stb)
- Szimuláció szükségessége
- ...
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Modell (objektumok+törvények)
- Reprezentáció (szimulációs hatásvizsgálat)
- Javaslattétel (Koncepciók kialakítása)
- Optimalizálás (pontos cselekvési utasítások kidolgozása)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
===Szerkesztői javaslat:=== Mi az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között?
Válasz a szerkeztői javaslatra
Definiciók
- Szimuláció: A szimulációs modell egy virtuális megjelenítése egy működő rendszernek vagy folyamatnak. Célunk az, hogy a valóság hasonmását megépítsük és vizsgálat alá vegyük, kísérleteket hajtsunk végre rajta, MIELŐTT bármilyen költséges változtatást hajtanánk végre a valós környezeten
- Agrár-szektormodellek :Az agrárszektor-modellek szimulációs képessége szintén karakterisztikus: Egy agrárszektor-modell gazdaságpolitikai intézkedések („mi lenne, mi lett volna, ha” kérdések) szimulációját végzi a várható változások előrejelzésén keresztül. Amennyiben egy, még meg nem hozott intézkedés várható hatásait vizsgáljuk, akkor „ex ante” szimulációról beszélhetünk, amennyiben azt vizsgáljuk, mi lett volna, ha más intézkedést hozunk a múltban, ill. egy adott intézkedést nem hozunk meg, úgy „ex post” szimulációról beszélünk. Az előbbi esetben a politikus még meg nem hozott döntései gazdaságpolitikai kockázatát mérlegelheti anélkül, hogy ezek felelőssége terhelné, így kockázatmentesen letapogathatja a rendszer működésének befolyásolási lehetőségeit. A második esetben már meghozott döntések nyomon követéséről (vö. monitoring) van szó, ill. arról, hogy igazolni lehessen az alternatív döntések viszonylagos helytelenségét. Az agrárszektor-modellek szimulációs hatásmechanizmusa: a szimuláció mindig legalább két futtatást tételez fel. Az „ex ante” szimuláció esetében bázismegoldásnak nevezzük a jelenlegi helyzetből különösebb döntések meghozatala nélkül várható változások levezetését. Ezt követően a modell által kezelhető formában meghatározásra kerül a gazdaságpolitikai döntés, s a második futtatás ennek várható következményeit mutatja. A két jövőkép között eltérések jelentik a tervezett döntés következményeit. Az „ex post” szimuláció esetén a korábban meghozott döntés következményeit bemutató adatok az adatbázisban rendelkezésre állnak, s az első futtatás kizárólag ezen alapadatok értelmezhetőségét (konzisztenciáját) vizsgálja. A második futtatásban a meghozott döntés előtt érvényes (szabályozási) helyzet következményeinek levezetése történik. Ismét csak a két adatsor különbségei jelentik a (jelen esetben már meghozott) döntés következményeit.
- Szakértők informatikai felelőssége : A szaktanácsadó felelőssége abban áll, hogy a kiindulási helyzet és a lehetséges cselekvési alternatívák adatai alapján minden egyes célkomponens tekintetében minél pontosabban meg tudja állapítani előre a jövőben várható változások, ingadozások irányát és mértékét, mely a célfgv. alapján az egyes cselekvési alternatívák alapadatát jelenti
- Autonóm adaptív ágensek (AAA) :Az esetalapú következtetés (vö. CBR) és autonóm adaptív ágensek (vö. AAA) az emberi gondolkodás jó algoritmikus közelítéseinek tekinthetők. A múltban tapasztaltak között mindig található egy-egy olyan szituáció, mely jobban hasonlít a jelenlegi problémára, mint a többi. S ennek következményeivel kapcsolatban pedig elvárható, hogy a jelenlegi helyzet megoldását jól reprezentálja (CBR). A gondolatvilág lényege a hasonlóság fogalma, mely egyszerre misztikusan bonyolult és kézenfekvően egyszerű. Az autonóm adaptív ágensek ugyanezen gondolatvilág termékei.
Definiciók közötti összefüggés
- Az összefüggés a szimuláció, az agrár-szektormodellek, a szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek között hogy mind a négy egy eset alapú következtetésre épül. A szimuláció mely egy adott helyzetett vizsgál és tapasztalat útján szerzik be ez álltal azokat az információkat mely után a szimuláció erdeményeire építve tudnak a jövőben tervezni. Az agrár szektor modell majd nem ugyanez csak itt már kétjövőkép jelenik meg, igy ebből tudnak következtetést levonni és döntést hozni. A szakértők informatikai felelőssége, az autonóm adaptív ágensek is tapasztalati eredménakre épülnek hisz mind a kiindulási és mind a lehetséges cselekvések alternativái ismeretében előre tudja a felhasználó tervezni a jővöbeli változásokat.
Definíciós modul
- Mi a szimuláció
A szimuláció egy olyan folyamat mely egy adott feladatnak a jövőképét tudja meg mutatni. Vagyis az adott témának a lehetséges megoldásait, lehetséges végrehajtási mondját és a lehetséges feladat végrehajtásának a menetét. Szimulációt napjainkaban majndem minden tudományágban szerepet kap. Ilyenek lehetnek akkár PC-s játékok, vagy egy szimulációs kisérlet a fizikában, biológiában, kémiában, Populációbiológiában, technikában (repülőgép szimuláció) és ökológiában. A szimuláció segítségével a tudomány nígyon gyorsan tud fejlődni.
Tesztkérdések modul
- A szimuláció egy és ugyanaz mint a modellezés?
(Nem)
- A szimulciónál csak számítógépes szimulációs modellek léteznek?
(Nem, mert létezik biológiai, fizikai, biokémiai...stb szimulációk.)
- A szimuláció megoldásai távolabb állnak a megoldáshoz mint a modellezésé?
(Nem, mert majdnem 20-30% kal közelebb)