Agrárszektor-modell

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1996: "Egy nemzetgazdasági számlarendszer célja, hogy a nemzetgazdaság tevékenységeirõl lehetõleg átfogó, összehasonlítható és rendszerezett képet adjon, mely alapján elemzések, elõrejelzések és politikai intézkedések is lehetõvé válnak. A cél akkor realizálható, ha a legkülönfélébb gazdasági egységek gazdasági értelemben fontos tranzakcióinak sokfélesége egységes szempontrendszer szerint rendszerezhetõ, ill. számlák és táblázatok konzisztens rendszerével világosan és átláthatóan leírható."[1]

• 2001: "Az agrárszektor-modellek (mint a legtöbb interdiszciplináris kutatási terület, pl. mesterséges intelligencia kutatás) definíciója leginkább alkalmazási területein keresztül közelíthető meg. Az agrárszektor-modellek tehát a makro-ökonómiai (agrárpolitikai) tervezés, döntés-előkészítés eszközei, úgy az EU, mint a nemzeti agrárpolitikai intézkedések szintjén.(...)az agrárszektor-modellek (sokak szemében gyanús és átláthatatlan) „alternatívái” (helyesen értelmezve, sokkal inkább kiegészítői, partnerei) a klasszikus (intuitív, asszociatív) szakértői véleményeknek. E kettő szimbiózisa vezethet az alkalmazások, döntések átlag feletti sikeréhez (vö. SPEL MFSS szakértői vélemények bevonása a modell adatainak és eredményeinek értelmezési folyamatába).(...)Az agrárszektor-modellek egyszerre jelennek meg a napi (operatív, taktikai) döntés-előkészítés (politikai tanácsadás), a stratégiai háttérmunka (gazdaságelemzés, alkalmazott kutatás) és az alapkutatás szintjén (vö. gazdaságmatematika, informatika), így egyidejűleg kapcsolódnak a kormányzati, ill. érdekvédelmi szervezetekhez, a szakértői, szakmai testületekhez, a kutató intézetekhez, s egyetemekhez.(...)egy agrárszektor-modell egy olyan hasznos eszköz, melyben a korábbi tapasztalatok rendezett, hozzáférhető, átlátható formában állnak rendelkezésre, s éppen ez képes biztosítani az intézmények működésének, generációk együttműködésének folytonosságát (vö. tudástranszfer, szokásjog, kultúra)."[2]

• 2002: " Az agrárszektor-modellek alkalmazásának 2 feltétele van: az egyik a benchmarking (ország-, régió-összehasonlítási) célokat és a konzisztenciát szolgáló alapadatbázis kialakítása, mely önmagában is két részre tagolódik : a több forrásból származó tényadatokra és az exogén modellváltozók előrejelzésére. A másik feltétel: a közgazdasági törvényszerűségek minél komplexebb körét integráltan kezelni képes modell (...) Az IDARA keretében elkészült egy adatintegrációt és számos önellenőrzést lehetővé tévő keretrendszer, mely eredményeként a SPEL MFSS99 az EU tagországok adataival azonos értékű magyar elemzéseket képes készíteni. Az IDARA adatbázis kialakítása szembesítette a fejlesztőket azzal, hogy a statisztikai adatok alapján nem lehet elszámolni az ország területével ágazatok szerint, hogy a termékmérlegek és az ágazati technológiák adatai a takarmányok és a vetőmagok esetében soha nem kerültek összevezetésre és keresztellenőrzésre, hogy a megyei adatok és az országos adatok nem alkotnak egységes rendszert."[3]

• 2002: kapcsolódó OGIL bejegyzés[4]

• ...

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • konzisztencia (ellentmondás-mentesség)
  • reprezentativitás
  • racionalitás
  • MSZR
  • SPEL
  • piaci információs rendszer
  • tesztüzemi rendszer
  • közhasznú adatszolgáltatás, közhasznú adatvagyon
  • prognosztika
  • statisztika
  • gazdaságelemzés
  • ...
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • ex ante
  • ex post
  • MSZR
  • MCM
  • PIT
  • ...
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • szakértői vélemények
  • döntéselőkészítés
  • előrejelzés
  • stratégiai háttérmunka
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• ...

Definíciós modul

• ...

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek megalkotásakor nem fontos meghatározni a cél, a helyesség, a jó fogalmát? (HAMIS)
• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek segítségével a múltbéli tapasztalatok tárolhatók? (IGAZ)
• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek szimulációs képessége alapján beszélhetünk "ex ante" szimulációról és "ex post" szimulációról? (IGAZ)
• Igaz-e, hogy a programozási modellek közé sorolhatjuk az agrárszektor-modelleket? (HAMIS, mert az agrárszektor- modellek közé sorolhatók a programozási modellek.)
• Igaz-e, hogy Magyarországon nincs meg a megfelelő, nemzetközi szineten is elismert, elemző-képes szakember bázis, és ezért szükséges a képzés, továbbképzés, tudományos ismeretterjesztés ütemének fokozása e területen? (IGAZ)
• Igaz-e,hogy az EU nem befolyásolhatja az agrárszektor modell kialakítását?(HAMIS)
• Igaz-e,hogy az agrárszektor modell nem biztosít konzisztenciát?(HAMIS)
• Igaz-e, hogy az agrárszektormodellek alapvetően a döntéselőkészítést szolgálják?(IGAZ)
• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• Burell, Henrichsmeyer, Alvarez-Coque: Agrárszektor-modellek általános jellemzése, Eurostat Kiadó 1995.
• Henrichsmeyer: Agrárszektor-modellek (Agrarsectormodelle), Eurostat 1995.
• Pitlik László: Agrárinformatikai szöveggyűjtemény, Agroconsult Kft. 1996.
• Oros Ilona, Pitlik lászló: MSZR kézikönyv, AKII Budapest 1996.
• ...