Agrárszektor-modell

Angol megnevezés: Agricultural sector modell ...

Történeti modul

• 1996: "Egy nemzetgazdasági számlarendszer célja, hogy a nemzetgazdaság tevékenységeirõl lehetõleg átfogó, összehasonlítható és rendszerezett képet adjon, mely alapján elemzések, elõrejelzések és politikai intézkedések is lehetõvé válnak. A cél akkor realizálható, ha a legkülönfélébb gazdasági egységek gazdasági értelemben fontos tranzakcióinak sokfélesége egységes szempontrendszer szerint rendszerezhetõ, ill. számlák és táblázatok konzisztens rendszerével világosan és átláthatóan leírható."[1]

• 2001: "Az agrárszektor-modellek (mint a legtöbb interdiszciplináris kutatási terület, pl. mesterséges intelligencia kutatás) definíciója leginkább alkalmazási területein keresztül közelíthető meg. Az agrárszektor-modellek tehát a makro-ökonómiai (agrárpolitikai) tervezés, döntés-előkészítés eszközei, úgy az EU, mint a nemzeti agrárpolitikai intézkedések szintjén.(...)az agrárszektor-modellek (sokak szemében gyanús és átláthatatlan) „alternatívái” (helyesen értelmezve, sokkal inkább kiegészítői, partnerei) a klasszikus (intuitív, asszociatív) szakértői véleményeknek. E kettő szimbiózisa vezethet az alkalmazások, döntések átlag feletti sikeréhez (vö. SPEL MFSS szakértői vélemények bevonása a modell adatainak és eredményeinek értelmezési folyamatába).(...)Az agrárszektor-modellek egyszerre jelennek meg a napi (operatív, taktikai) döntés-előkészítés (politikai tanácsadás), a stratégiai háttérmunka (gazdaságelemzés, alkalmazott kutatás) és az alapkutatás szintjén (vö. gazdaságmatematika, informatika), így egyidejűleg kapcsolódnak a kormányzati, ill. érdekvédelmi szervezetekhez, a szakértői, szakmai testületekhez, a kutató intézetekhez, s egyetemekhez.(...)egy agrárszektor-modell egy olyan hasznos eszköz, melyben a korábbi tapasztalatok rendezett, hozzáférhető, átlátható formában állnak rendelkezésre, s éppen ez képes biztosítani az intézmények működésének, generációk együttműködésének folytonosságát (vö. tudástranszfer, szokásjog, kultúra)."[2]

• 2002: " Az agrárszektor-modellek alkalmazásának 2 feltétele van: az egyik a benchmarking (ország-, régió-összehasonlítási) célokat és a konzisztenciát szolgáló alapadatbázis kialakítása, mely önmagában is két részre tagolódik : a több forrásból származó tényadatokra és az exogén modellváltozók előrejelzésére. A másik feltétel: a közgazdasági törvényszerűségek minél komplexebb körét integráltan kezelni képes modell (...) Az IDARA keretében elkészült egy adatintegrációt és számos önellenőrzést lehetővé tévő keretrendszer, mely eredményeként a SPEL MFSS99 az EU tagországok adataival azonos értékű magyar elemzéseket képes készíteni. Az IDARA adatbázis kialakítása szembesítette a fejlesztőket azzal, hogy a statisztikai adatok alapján nem lehet elszámolni az ország területével ágazatok szerint, hogy a termékmérlegek és az ágazati technológiák adatai a takarmányok és a vetőmagok esetében soha nem kerültek összevezetésre és keresztellenőrzésre, hogy a megyei adatok és az országos adatok nem alkotnak egységes rendszert."[3]

• 2002: kapcsolódó OGIL bejegyzés[4]

• ...

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • konzisztencia (ellentmondás-mentesség)
  • reprezentativitás
  • racionalitás
  • MSZR
  • SPEL
  • piaci információs rendszer
  • tesztüzemi rendszer
  • közhasznú adatszolgáltatás, közhasznú adatvagyon
  • prognosztika
  • statisztika
  • gazdaságelemzés
  • ...
• "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
  • ex ante
  • ex post
  • MSZR
  • MCM
  • PIT
  • ...
• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • szakértői vélemények
  • döntéselőkészítés
  • előrejelzés
  • stratégiai háttérmunka
  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• 2002-es bejegyzés(lsd.történeti modul) szerint: az agrárszektormodellek alkalmazásának rendkívül fontos feltétele a konzisztencia, vagyis az ellentmondásmentesség biztosítása. Ugyanakkor ma Magyarországon nincs hivatalos rendszer bevezetve arra, hogy a nem katalogizált adatvagyon integrálása és ellentmondásmentessé tétele megtörténhessen. Akkor hogyan lehetséges az, hogy ezen adatok alapján modelleket alkotnak, előrejelzéseket készítenek?

Definíciós modul

• Az agrárszektor- modellek olyan keretrendszerek, melyek integrálják az agrárszektor működéséről rendelkezésre álló adatokat, különféle tudáselemeket, így arról hiteles képet biztosítanak, valamint a szektort magát is tudatosan befolyásolhatóvá teszik.

• Az agrárszektormodell egy olyan hasznos eszköz, amely képes biztosítani generációk együttműködését azáltal, hogy rendezett, áttekinthető formában tárolja a múltbéli tapasztalatokat, melyek így ellenőrizhetővé, elemezhetővé válnak, és lehetőség nyílik ezek ellentmondásmentességének, hitelességének vizsgálatára is.

• Egy agrárszektormodell első lépésként egy egyszerű adatbázis, mely később kibővíthető adatfeldolgozó (előrejelző) modulokkal. Ezek a modulok a döntés-előkészítést szolgálják, érzékeltetve a döntési alternatívákat, valamint azok várható hatásait, emellett megmutatják az egyes intézkedések meghozatalának szükségszerűségét,hatékonyságát is.Minél meglepőbb egy elemzés eredménye, annál nagyobb értéket képvisel a felhasználó számára, emellett persze a kockázata is megnövekszik.

• Az agrárszektormodellek alapfeltétele a konzisztencia bizonyos fokú biztosítása, amely pedig nem más, mint a cél, a jó, a helyes fogalmának szinonímája.

• Egy agrárszektormodell akkor helyes, ha az elméleti rendszer és a mefigyelések egymást erősítik, magyarázzák.

• Az agrárszektormodellek az agrárpolitikai döntéshozatal fontos eszközei a nemzeti és az EU- intézkedések szintjén egyaránt.

• Az agrárszektormodellek egyidejűleg kapcsolódnak a kormányzati, és érdekvédelmi szervezetekhez, szakmai testületekhez, kutató intézetekhez és egyetemekhez, hiszen egyszerre jelennek meg a napi döntéselőkészítés, a stratégiai háttérmunka és az alapkutatás szintjén.

• Az agrárszektor- modellek képesek előrejelezni a döntéshozatallal járó változásokat, amellett, hogy közben megőrzik a múltbéli eseményeket is. Fontos eszközei tehát a döntéshozatalnak (a szakértői véleménnyel karöltve),mind rövid-, mind pedig hosszútávon alkalmazva.( pl.:Rövid távú alkalmazása: az agrárpolitikai alternetívák rövid távú hatásainak modellezése. Hosszú távú alkalmazása: az EU agrárpolitikai reformjának hatásai, azok differenciált elemzése). A gazdasági döntéselőkészítésnél a számviteli rendszer által nyújtott információkat használják fel. A stratégiai háttérmunka szintén támogatja az említett tevékenységet a gazdasági elemzésekkel, kutatásokkal,…háttérinformációk begyűjtésével, feldolgozásával.(Ilyen háttérmunkát végeznek pl. a piackutató cégek.)

• ...

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy az agrárszektormodellek nem alkalmasak a rendelkezésre álló adatok integrálására, ezért nem nyújtanak segítséget az agrárszektor befolyásolásában? (HAMIS)

• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek segítségével a múltbéli tapasztalatok tárolhatók? (IGAZ)

• Igaz-e, hogy az agrárszektormodellek alapvetően a döntéselőkészítést szolgálják?(IGAZ)

• Igaz-e,hogy az agrárszektor modell nem biztosít konzisztenciát?(HAMIS)

• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek megalkotásakor nem fontos meghatározni a cél, a helyesség, a jó fogalmát? (HAMIS)

• Igaz-e, hogy egy agrárszektormodell helyességét nem befolyásolja az elméleti és a tapasztalati úton megszerzett adatok szignifikáns eltérése? (HAMIS)

• Igaz-e,hogy az EU nem befolyásolhatja az agrárszektor modell kialakítását?(HAMIS)

• Igaz-e, hogy az agrárszektormodelleket ma már csupán az alapkutatás szintjén alkalmazhatjuk?(HAMIS)

• Igaz-e, hogy az agrárszektor-modellek készítéséhez segítséget nyújtanak a számviteli rendszer által nyújtott információk is? (IGAZ)

• ...

Ajánlott irodalmak modulja

• Burell, Henrichsmeyer, Alvarez-Coque: Agrárszektor-modellek általános jellemzése, Eurostat Kiadó 1995.
• Henrichsmeyer: Agrárszektor-modellek (Agrarsectormodelle), Eurostat 1995.
• Pitlik László: Agrárinformatikai szöveggyűjtemény, Agroconsult Kft. 1996.
• Oros Ilona, Pitlik lászló: MSZR kézikönyv, AKII Budapest 1996.
• ...