Szocioinformatika

Angol megnevezés:social information science ...

Tartalomjegyzék

1999: A Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának Gazdasági Informatika Tanszékén 1996-tól átdolgozásra került a Gazdasági Informatika tárgy tartalma. Az átdolgozás alapjául az 1995-ben, Németországban a giesseni Justus Liebig Egyetem Agrárszociológiai és Szaktanácsadási Intézetében folytatott, a TEMPUS, ill. az OTKA által támogatott 6 hónapos, többcélú anyaggyűjtés és kutatás szolgált. Ezen munka eredményeként, s egyben a Gazdasági Informatika tárgy központi téziseiként megfogalmazásra került egy szocio-informatikai indíttatású gondolatvilág, mely centrumában az informatika által támogatandó döntéshozatal és szaktanácsadás áll. E tézisrendszer a Digitális Agrárinformatikai Szöveggyűjteményben látott napvilágot, s képezi azóta is a Gazdasági Informatika oktatás alapját (SUECR-modell, l. szemelvények a mellékletben).A tézisrendszer mellett elkészült és a német fogadó Intézetben megvitatásra került (a vita felvezető előadása a Magyar Internetes Agrárinformatikai Újság 1998/4., azaz decemberi számában olvasható) került egy német-, ill. magyar nyelvű kérdőív (l. melléklet), melynek általános célja az említett szocio-informatikai tézisrendszer és a valós döntés-előkészítési folyamatok összevetése volt. [1]

2000: SZIE, Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Gazdasági Informatika Tanszéke(Gödöllő), több mint 10 éve a mesterséges intelligenciákra alapuló, saját fejlesztésű adatbányászati (data mining) módszertan területfejlesztést, politikai tanácsadást, szaktanácsadást érintő interdiszciplináris kérdéseivel foglalkozik. Ennek eredményeként kikristályosodni látszik egy jól oktatható (keresett), ill. a gazdasági folyamatokba szervesen illeszthető (költség-hatékony) módszer, mely bepillantást enged a black-box-nak tűnő automatikus összefüggés-keresési, tanulási eljárásokba. Az eljárás (WAM) előnye, hogy táblázatkezelőben, egyszerű függvényekkel és képletekkel dolgozik, bárhol rendelkezésre áll (költségkímélő), valamint lehetőséget ad az emberi tanulás és intuíció bevonására, ill. biztosítja a gép-ember egyensúlyára alapuló szimbiózis lehetőségét. Az elnevezés (HOM-E/O-MINING) szójáték, mely többféleképpen olvasható (azaz felbontható a Home-Mining, Homo-Mining, Homeo-Mining), utalva az Ember (homo), Esély-Egyenlőség (homeo), Otthonosság (home) és a Kifejtés/Bányászat (mining) kifejezésekre.[2]

2002: A szocioinformatika az ember és a gép szimbiózisát vizsgáló informatikai terület.Az ember túlterhelhető, képességeinek kolátai vannak, nem képes tetszőleges mennyiségű adat feldolhozására. Ennek alapján merül fel az ember és gép szimbiózisának, a döntéshozatal informatikai, szoftveres támogatásának, visszaellenőrzött minőségű szimulációk, döntéstámogató rendszerek alkalmazásának szükségessége. Ezek segítségével relatíve nagymennyiségű adat viszonylag gyors és tetszőleges lekérdezésére nyílik lehetőség. A döntéshozatal viszont továbbra is emberi feladat marad. A döntéselőkészítés automatizálásával a döntéshozók pénzt, időt és energiát takaríthatnak meg.[3]

...

"ez egy" kapcsolattípus:
- döntéshozatal (alkalmazási terület)
- SUECR-modell (alkalmazási terület)
"van neki, része a szócikknek"kapcsolattípus:
- emberi intuíció
- hom-e/o-mining
- algoritmikus problémamegoldás
"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- információs társadalom (**szocioinformatika, Mesterséges intelligencia, Labsch-modell, heurisztika, asszociáció, információs rendszer, döntéstámogató rendszer, szakértői rendszer, adatbányászat, szaktanácsadás)

...

Mi az ideális arány az ember-gép szimbiózisban?
- A helyes arány az ember-gép kapcsolatban az 50%-50%. Ez biztosítja az egyensúlyi állapotot, és ez az arány teszi lehetővé az optimális működést.

A szocioinformatika az informatika azon területe, ami az ember és a számítógép kapcsolatával foglalkozik. Ennek során összevetésre kerülnek az emberi adatfeldolgozás és a számítógépes, algoritmikus problémamegoldás eredményei.Az emberi adatfeldolgozás minőségi előnyökkel, az algoritmusos problémamegoldás pedig mennyiségi előnyökkel rendelkezik. Azt, hogy melyik álláspont helyesebb nem lehet egyértelműen eldönteni, mert egyszerre csak egy döntés hajtható végre, s a végre nem hajtott következményeit csak becsülni lehet.

...

1:Igaz az, hogy a számítógép az emberrel szemben mennyiségi előnyökkel rendelkezik?
- Igen, mert pl. az ember nem képes korlátlan mennyiségű adat feldolgozására.
2:Igaz az, hogy vannak olyan emberek, akik képesek relatíve kevés adatból is helyes következtetésre jutni?
- Igen, ők az intuitív gondokodók.
3:Igaz az, hogy a döntéshozatal során jó hogy ha csak az intuícióra hagyatkozunk?
- Nem.Az intuitív, asszociatív emberi képességek nagyon hasznosak, de nem jó, ha csak erre hagyatkozunk. A döntést illik előkészíteni, s általában kevésbé sikeres, ha "csak meghozzuk".
4:Igaz az, hogy a szocioinformatika egyértelműen állást foglal vagy az emberi adatfeldolgozás vagy az algoritmusos problémamegoldás mellett?
- Nem. Nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy az egyik vagy a másik eredményesebb-e, mert egyszerre csak egy döntés hajtható végre, s a végre nem hajtott következményeit csak becsülni lehet.
5:Igaz az, hogy az ember és a gép szimbiózisa kompromisszumos megoldás?
- Igen. Az ember minőségi,a gép mennyiségi előnyökkel rendelkezik. Együttműködve hatékonyabb eredményeket képesek produkálni, mint külön-külön.

...

Darab Tamás: A gépesített értelem, Bp, Áron 1991, Felelős kiadó: Áron László [4]
Peter Goldscheider - Heinz Zemanek: A számítógép az információfeldolgozás eszköze, Bp., 1975, Statisztikai Kiadó Vállalat, Felelős kiadó: Kecskés József, igazgató [5]
Jenny Raggett - William Bains: Mesterséges intelligencia A-Z,Bp., 1994, Akadémia Kiadó[6]

...