„Céltalanság tétele” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
(→Definíciós modul) |
(→Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja) |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
== Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | == Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja == | ||
| − | |||
| − | |||
| − | |||
== Definíciós modul == | == Definíciós modul == | ||
A lap 2005. december 30., 12:52-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
- A céltalanság tétele alapján az átlagos döntéshozó nincs tisztában szisztematikusan (célfüggvény szinten) saját rész-preferenciáival és ezek egymáshoz képesti átváltásával. Ezért feltételezhető, hogy a csak a szakértőtől elvárt céldefiníció aránya magasabb, mint a csak a tanácsot kérőre jutó válaszok darabszáma. Emellett azonban igaz az is, hogy a tanácsot kérő úm. "büszke", azaz nem szívesen "hódol be" külső tényezők előtt, ezért a domináns válasz a "közösen" kategória kellene, hogy legyen. Mindezek alapján, logikus válaszokat feltételezve a szakértő %-os aránya a célok javasolása során magasabb kell, hogy legyen, mint 50%.[1]
- Céltalanság tétele: a kutatócsoport saját, nagy esetszám alapján levezetett, elméletileg igazolt tézise, mely kijelöli a kutatási eredmények értelmezési intervallumát. Eszerint ideális célfüggvény nincs, a kérdés csak az, milyen mértékben és módon lehet maximalizálni két modell közül a következő x éles alkalmazásban utólag igazolhatóan jobb modell kiválasztani tudását?[2]
- Az emberi szakértők durva leértékelődésének problémája az informatika céltalanság tételében lelhető fel még határozott megfogalmazásban. A céltalanság tétele szerint a modellezők és a megrendelőik nem tudják - célfüggvény hiányában - eldönteni, hogy a nem hibátlan modellek közül melyik a jobb. Márpedig hibátlan modell nincs, vagyis a több-kevesebb hibával rendelkező modellek közül kellene tudni a legperspektivikusabbat kiválasztani, mely a közeljövőben valóban a legjobb előrejelzéseket képes majd szállítani. A kérdőív eredményeiből következően érdemes az oktatás-nevelés során célzottan rámutatni arra, hogy a tökéletesség hiányában is kell rangsorolni, úgy a szakértőket, mint az modelleket. Hogy honnan származnak az előrejelzések, arra a alábbi pontok keresik a választ.[3]
- A céltalanság tétele jelenti, mely szerint elméletileg sincs olyan célfüggvény a tanulás vezérlésére, mely egzakt módon biztosítaná, hogy a tanulásban/tesztben jobb célfüggvény értékkel rendelkező összefüggés az éles alkalmazásban is helyesebb lesz. Ebből az elméleti okokból kiindulva, illetve a gyakorlatban mindig jelentkező végesség és limitáltság ( idő, ember, adat, sebesség ) alapján, valamint az emberek egy részének megalapozatlan „gépekkel” szembeni averziója ellen is szólva fontos kijelenteni, hogy a tanuló gép csak azt tudja megtenni, amit az ember is megtenne, csak mind ezt nagyságrendekkel gyorsabba és precízebben. Így a mesterséges intelligenciák tömeges alkalmazása csak akkor lehet sikeres, ha az a gép és az ember szimbiózisára épül..[4]
- Céltalanság tétele, mely szerint nem tudható elõre, mely ex-post helyességû modell lesz a jövõbeli alkalmazásoknál a legjobb, illetõleg mennyi hiba kell, hogy egy modellben objektumonként megmaradjon.[5]
Ontológiai modul
"ez egy" kapcsolattípus:
- idő (tétel egyik lehetséges alapfeltétele)
- adat (szükséges feltétel)
- ember (alkalmazói)
- modell(eredmény alkotó)
- genetikai programozás (alkalmazás)
"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- Mesterséges intelligencia
- Szakértői rendszer
- Modell
- Weights and Activities Model
- Hom-e/o-mining
- Benchmarking
- Szimuláció
- ...
"a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- Alulmotiváltság
- Nihilizmus
- Felesleges adat feldolgozás
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
Definíciós modul
- Míg az emebri életben a céltatlanság anyit tesz hogy nincsen célja az adott egyének az életben, nincsen 'amiért felkeljen' addig az informatikábban ez egy olyan állítás hogy nem tudjuk majd előre hogy az adott modell a szimuláció során milyen áltozáson megy keresztül illetve milyen eredményekre számíthatunk. Vagyis a céltalanság tétele alapján nem tudjuk előre még meg tippelni sem hogy milyen következményei lesznek az adott folyamatnak.
Tesztkérdések modul
- Igaz-e hogy az a folyamat melynek előre jelzései megfelelő eredményt alkottak az a céltalanság tételét bizonyítja?
(Hamis)
- Igaz-e hogy a céltalanság tétele azt mondja, hogy érdemes az adott tevékenységet végre hajtani?
(Hamis)
