Bevezetés

  Az utóbbi években kiélezõdött piaci verseny következtében a vállalatoknak egyre inkább foglalkozniuk kell a minõséggel, a minõségbiztosítással, -szabályozással és a minõségirányítással. Ennek a tanulmánynak az ad idõszerûséget, hogy mára már nemcsak mint lehetõséggel kell számolni a minõségbiztosítás és minõségirányítás vállalati alkalmazásával, hanem olyan szintû kötelezettséget jelent, amely nélkül a vállalatok biztosan nem tudják felvenni a versenyt az Európai Unió országainak vállalataival.

A minõségkezelési eljárások fontosságát azonban nem lehet egyszerûen csak a fokozódó versenyre visszavezetni. Az 1997. Szeptemberében tartott "Magyarországi tanúsított cégek IV. Nemzeti Konferenciáján" általánosságban a következõket állapították meg a szakemberek:

TEGNAP

• A vevõk igénytelenebbek, kívánalmaik az árra, határidõre terjednek ki.
• A szabványok a KGST keretei között nem követik megfelelõ ütemben a technikai világszínvonalat, nincs sarkalló, elõremutató szerepük.
• Némely termék "hiánycikk" jellegébõl fakadóan a vevõ örül, ha kap az igényelt termékbõl.

MA

• A vevõ számára a minõség vált elsõdlegessé, maga mögé utasítva az árat is.
• Növekszik a konkurensek száma, mely versenyre sarkall.
• Az EN-szabványok bevezetésével Európa egységes mûszaki alapokra helyezkedik, a szabványok által diktált színvonal sok esetben ugrásszerûen megnõ.
• A vevõ nemcsak a termék mûszaki paramétereinek vonatkozásában teszi magasra a lécet, hanem kivitelét, csomagolását és a háttér szolgáltatások színvonalát is megköveteli.
• Mindinkább elõtérbe kerül a környezetbarát termék és technológia igénye.

HOLNAP

• Újabb és újabb szempontok, követelmények megjelenésével kell számolni.
• A termékminõség fokozásával együtt kell gazdaságosabbá tenni a gyártást.
• Egyre attraktívabb terméket követel a piaci verseny, ki kell találni a vevõ látens igényeit is.
• A környezetkímélõ termék és technológia követelményé válik.

A minõségbiztosítás és a minõségirányítás alkalmazása tehát létkérdéssé vált napjainkra. Az élelmiszeripar hazai jelentõségét meghatározza az a tény, hogy az országban a termõföld szinte az egyetlen rendelkezésre álló nemzeti erõforrás. Magyarországon továbbra is lehetõség van a belsõ szükségleteket meghaladó mennyiségû élelmiszer megtermelésére és exportjára, aminek azonban természetes feltétele a minõségbiztosítás és a minõségirányítás.

A minõséggel kapcsolatban napjainkban megjelenõ közlemények, újságcikkek, hirdetések nagy többségében az ISO 9000-es (nemzetközi szabványsorozat a minõségirányításról és minõségbiztosításról), vagy a TQM (Total Quality Management = teljes körû minõségirányítás) szerepel.

A gyakorlatban azonban többnyire sem a vevõ (ügyfél, vendég, stb.), sem a gyártó (szolgáltató) nincs teljesen tisztában azzal, hogy milyen különbség van e rendszerek között, milyen elõnyökkel és hátrányokkal jár az alkalmazásuk. (Dr. Balogh Albert, 1996.)

Láthatjuk tehát, hogy a minõség kérdéskörében még olyan területen is zavar van, amelyrõl elegendõ információ áll rendelkezésünkre. E tanulmányban több oldalról kívánom megvilágítani ezt a témakört:

1. A minõség fogalma általánosan
2. A minõség fogalma az élelmiszeriparban
3. A minõséggel kapcsolatos tevékenységek
4. Történeti áttekintés
5. ISO 9000-es szabványsorozat jellemzõi
6. Az auditálás
7. A TQM jellmezõi
8. Az önértékelés
9. Az ISO és a TQM összehasonlítása
10. Irodalomjegyzék

     

     

      vissza az elejére